Irodalmi Szemle, 1999
1999/5-6 - Rácz Olivér : Magamnak mondom
Rácz Olivér RÁCZ OLIVÉR HAGYATÉKÁBÓL Magamnak mondom írtam én hajdan szép meséket (Elszáradtak a százszorszépek) Sok tarka-barka limlomot (Elhervadtak a liliomok) — ezt i-vel írják, de jé-vel ejtik Festettem rózsaszín világot (Elpusztultak a kardvirágok) — ezt sokan gyakran elfelejtik A gyerekek kacagva várták (A rózsák már mind hullasárgák) — szirmaikat a földre hintik Csengő-bongó rímek daloltak (A dáliák hamvukba holtak) — nekem ezentúl tél lesz mindig Forrás voltam, gazdag, meleg (Zúzmarát hoztak a telek) — kihagy a szív, a szín, a szó Ma már nem írok több mesét (Kökörcsint zúznak az ekék) — Szentmihály lova: gyí, fakó Bezárom hát a könyvemet (A hársvirág is lepereg) — megcsíptek mindent a fagyok A halál oka — az élet (Ne ültess mást, csak őszikéket) — ne háborgass: halott vagyok.
