Irodalmi Szemle, 1999

1999/3-4 - KÖZELKÉP - Géczi Lajos: Újrakezdés

Újrakezdés

próbáltam kifejteni, hogy Papp Sándor nyilván a helyi magyar politikai érdekeket akarta támogatni. Bábi azonban szenvedélyes hangon, erősen gesztikulálva, pipáját ki-be rakva a szájába mondta a magáét, a nemzetközi munkásmozgalom elárulásáról szónokolt, s hasonlókról. Furcsa volt az is, hogy mindvégig magázódtunk, pedig akkortájt az elvtársak egyszerűen mindenkit letegeztek. Ott tehá-t nem értettünk egyet.

Folytatása is lett az ügynek. A Csemadok 1954-ben tartott országos közgyűlésén részt vett mind Papp Sándor, mind pedig Bábi Tibor. A vitában felszólalt Papp Sándor, aki mindjárt előrukkolt a Fáklya-beli cikkel, s próbálta elmondani az igazát. Bábi ismerősei, elvbarátai, gondolom, a nyugati részekből azonban pohárcsörömpöléssel belefojtották a szót. Aztán jött Bábi. Mi sem természetesebb, hogy mi, keletiek nyomban csörömpölni kezdtünk, amint előhozakodott a kaposi kérdéssel. Természetesen neki is le kellett jönnie a szónoki pulpitusról. Ilyen vitézül csatáztunk mi az Úrnak 1954-ik esztendejében a pozsonyi Redutban, a csata eredménye döntetlen lett. Többet sem láttam ezt a jobb sorsra érdemes költőt, aki balos publicisztikájával ilyen dicstelen helyzetbe keveredett.

Később, a 60-as években, a második nemzedék színre lépésekor aztán ez a helyzet teljesen megváltozott. Megszűntek a fölösleges pózok, a pártos meggondolások, s egyszerre természetes híd, kapcsolat kezdett kiépülni az írók, újságírók és az olvasók között. Ez a nemzedék — Dobos, Tőzsér, Zs. Nagy, Duba és a későbbiek is — velünk együtt indultak el, csak másfelé sodródtak, ám mindegyikük szorosan kötődött valamelyik régióhoz, ahonnan elindult. Ha jöttek, rendszerint csoportosan, s egyikük általában otthon volt, a szülőföldjén, egykori barátok, iskolatársak között. Természetes tehát, hogy a találkozók hangneme is megváltozott, ugyanúgy a találkozók utáni baráti beszélgetések, borozgatások hangulata. Lényegében ezeken a találkozókon folyt az információcsere, hiszen az újságból, rádióból nem igen tudhattuk meg, mi minden történik Pozsonyban a kulisszák mögött. Igaz, ők sem voltak valami nagyon jól informáltak, de helyzetük, munkahelyük lehetővé tette számukra a jobb tájékozódást, s ezekről aztán többé-kevésbé nyíltan elbeszélgettünk.

Kialakulóban volt egy hazai olvasótábor is; főleg jó kezdeményezés volt az úgynevezett Könyv- és Versbarátok Körének a létesítése, amely lehetővé tette, hogy évente 3-4 hazai könyv eljusson az olvasóhoz Kár, hogy ez az okos kezdeményezés olyan rövid életű volt.

Géczi Lajos