Irodalmi Szemle, 1999

1999/1-2 - HAGYOMÁNY - Kováts Miklós: Márai Sándor diákévei (tanulmány)

HAGYOMÁNY

írja erről később. Tanulmányi eredményei itt még rosszabbak az előzőeknél, görög és német nyelvből, mennyiségtanból hármast kapott.

A gimnázium évkönyvéből azonban két érdekes dolgot is megtudhatunk. Az iskola Toldy Ferenc Önképzőkörének március 15-e alkalmából „az egész ifjúság jelenlétében” rendezett díszgyűlésen a műsorban a Himnusz és a vezető tanár megnyitója után: „A nap történetét írta és felolvasta Grosschmied (sic!) S. V.o.t.(14). A másik érdekességgel a „Tanulmányi kirándulások cserkészet” c fejezetben találkozunk; az iskola „nagyobb szabású” kirándulásáról olvashatunk, melyen 40 tanuló és 3 tanár vett részt Trencsén, Rózsahegy, Magas-Tátra, Késmárk, Kassa útvonalon „Kellemes és el nem felejthető zárópontja volt a tanulmányi kirándulásnak a Kassán töltött idő.. Nem hagyhatjuk szó és hálánk őszinte kifejezése nélkül azt, hogy az egész kiránduló csapat dr. Grosschmid Géza kassai ügyvéd, vármegyei lb. ügyész úrnak és kedves családjának igazán magyaros vendégszeretetét élvezte. Hálával emlékezünk meg dr. Stuhlmann Patrik premontrei tanár úrról is, aki a valódi tudós alapos szakismeretével kalauzolt Kassa város értékes műemlékei közötL”(15)

Többek között ez az esemény is arra utal, hogy a család a következő iskolai évben is Pesten akarta taníttatni a fiatalembert, aki a nyári szünetre hazahozta Kassára az intézeti díszegyenruháját is. De közbeszólt a történelem, kitört az első világháború.

1914 nyári és őszi hónapjaiban Kassa nehéz időszakot élt át. Az orosz hadsereg áttört a Kárpátokon, elfoglalta Szvidnyik, Bártfa vidékét; augusztus végén, szeptember elején intézményeket, katonatiszti, tisztviselői családokat evakuáltak Kassáról. Ebben a helyzetben a Grosschmid család úgy dönt, hogy Sándor inkább maradjon otthon, és térjen vissza régi iskolájába, a premontreiekhez. De Kassán az iskolaépületeket a hadsereg foglalta le, a premontrei fiúgimnázium épületében bevonuló katonákat, majd sebesülteket szállásoltak el. Szeptember 15-én azonban mégis birtokba vehették a diákok az iskolát, de tíz nap múlva kolerajárvány veszélye miatt az összes kassai iskolát bezárták. November 3-án meg lehetett nyitni az iskolát, de 28-án újból kényszerszünetet rendeltek el. Karácsony után indult újból a tanítás, s tartott május 15-ig. Ez a zűrzavaros év az egyébként is összezavarodott világban rendkívüli módon hathatott az érzékeny, a családdal, a világgal perben-haragban álló fiatalemberre. A hosszú kényszerszünetek alatt heteket töltött bécsi rokonainál, s Kassán pedig kialakult az a baráti köre, melyről a Zendülők c. regényében ír. Ekkor már a 43-as létszámú osztály leggyengébb tanulói közé tartozott, különösen matematikából állt gyengén. Matematikatanára ebben az évben is az a Hegedűs Anzelm, aki 1919 után (már Karol Murgaš néven) az állami szlovák gimnázium megszervezője és igazgatója lett. De a gimnázium Bajza Önképzőkörének jelentése beszámol arról is, hogy a felolvasások között szerepelt Grosschmid Sándor Vl.o.t. „Móni, a rikkancs” c. művével/16'1

A gimnázium VII. osztályában feloldhatatlanná szélesedett az iskolával való konfliktusa. A gimnázium évkönyve az iskolából kimaradt tanulók között