Irodalmi Szemle, 1998
1998/1-2 - Csoóri Sándor: Lehet, hogy Isten keres újra (vers)
CSOÓRI SÁNDOR Lehet, hogy Isten keres újra Kellermayer Miklósnak Mikor még mezítláb jártam porban, fűben, látott az Isten engem is. Itt-ott egy hant, egy vakondtúrás s két-három villám földbeszúrva. Ha elbotlottam, félrenézett s úgy segített, hogy kimosolygott. Vérem hiába folyt ilyenkor, köröskörül nagy fény keringett, mintha lovak vágtattak volna körbe-körbe. Lépkedhetek ma földrészek közt, becsvágyó hazákban, városokban, vagy tömegsírok szélén, ahol ti is jártok, nem lát már engem sehol senki. főbb kezem mellett fenséges roncstelepek, amott szörnyeteg anyahajók, repülő fejszékkel a fedélzeten. Kit is izgathatna szép, trágár napokon, hogy mért botorkálok én még tiltott vidékeken? De ha láttok egyszer mégis egy szétnyíló, sárga hasadékot az égen s megpörkölődött szempillát lebegni hosszan a Vértes fölött, lehet, hogy Isten keres újra régi helyemen, ahol először látott.
