Irodalmi Szemle, 1998

1998/5-6-7 - ANKÉT - ALABÁN FERENC: A folytonosság megteremtése

AZ IRODALMI SZEMLE 40 ÉVE irodalmi folyóirat. A Szemle viszont négy évtized múltán is él, igaz hogy sok­szor bukdácsolt már a szakadék peremén Azt viszont nem tudjuk, mit hoz a jö­vő. A Szemle léte is Szlovákia politikai és társadalmi helyzetének függvénye. Ma nem várhatunk a Szemlétől rendkívüli dolgokat, hiszen csak egy fő- szerkesztője van, aki mellékállásban szerkeszti a folyóiratot. Hogy kik segíte­nek még be a lap szerkesztésébe, nem tudom. A jövőbeni szerepről sem lehet sokat mondani, hiszen olyan gyorsan, szinte rohamosan követik egymást az események. Mindenesetre pénz kellene a Szemle zavartalan megjelentetésé­hez. Pénzből pedig nagyon kevés van. Szerintem jó volna, ha a folyóirat sok­kal több példányban jelenne meg, mint mostanság, hiszen ez lenne a legfőbb cél. Nem kedvelem, ha hosszú tanulmányok, esszék, itt-ott elhangzott beszé­dek töltik ki az oldalszámokat. Unalmasak az olvasó számára. Az ilyen jellegű írásokat meg lehetne húzni. A mai zaklatott, kevés idejű életben nem lehet minden szakdolgozatot, s a kritikusok „tolvajnyelvén” megírt cikket áttanul­mányozni. Többnyire hiányoznak a kis formátumú írások: tárcák, eszmefutta­tások, jegyzetek, színesek. Teljesen hiányzik a humor, persze nem a viccekre gondolok. Humoros írások még farsang idején sem jelennek meg a Szemlé­ben, pedig ebben a ráncos homlokú életben elkelne egy kis derű. Még gyer­mekrovat is lehetne, hiszen hazai íróink fele foglalkozik gyermekirodalommal. Az idős írók lassan már az elíziumi mezőkre költöznek Azoktól, akik még épek, lehozhatná a lap legérdekesebb emlékeiket Biztosan sok hozzászólónak akad még elég ötlete, a legjobbakon el lehetne gondolkozni. Kifelejtettem az Irodalmi Szemlének még egy jelentős törekvését, amelyet megjelenése óta előtérbe helyezett. Bemutatta a szlovák, cseh kortárs és klasszikus irodalom nagy részét, a velünk együtt élő népek irodalmából ter­mészetesen szemelvényeket is hozott. Ezzel betekintést nyújtott a szlovák és cseh irodalom világába, irodalmi törekvéseibe, szemléletébe. Mindezzel tágult íróink, költőink világlátása, esztétikai érzékenysége. Ugyanakkor bemutatta a magyarországi írók legjobbjait is. Még sokat lehetne írni a Szemléről, ám írjanak inkább mások, a fiatalabbak. Számomra, számunkra bizony sokat jelentett a Szemle, s kívánom e jelentős évfordulón, még sok-sok évtizedet érjen meg „egészségben”. S persze marad­jon meg irodalmi demokratizmusa, hogy a több mint száz magyar írószövet­ségi tag közül többen jelenhessenek meg, mint eddig. ALABÁN FERENC A folytonosság megteremtése Publikációim egyik fontos fóruma az Irodalmi Szemle. Tanulmányokat, kriti­kákat, recenziókat közöltem és közlök ebben a meghatározó jelentőségű szlová­kiai magyar irodalmi és kritikai lapban Tanári munkámból fakadó szakmai

Next

/
Thumbnails
Contents