Irodalmi Szemle, 1998
1998/3-4 - Magyar Március 1848—1998 - Mayer Judit: „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag...”
Magyar Március 1848—1998 polgársága is szervezett nemzetőrcsapatot, s ezek a nemzetőrök a korabeli feljegyzések szerint többször is kitűntek bátorságukkal. 1848. augusztus 20-án még megnyílt egy új vasútvonal: Pozsonyból Gänsen- dorfon át Bécsbe. S Pozsonyban jelent meg a szabad sajtó első könyve, Be- recz Károly Szabad hangok című verseskötete. 1848. október 7-én Jelačič horvát bán — mint kinevezett királyi biztos — azt követelte Pozsony város tanácsától, hogy állítsa helyre a szétbontott dunai hajóhidat, hogy ő csapataival bevonulhasson Pozsonyba, amihez volt is a birtokában császári manifesztum. A város azonban Jelačič fenyegetőzései ellenére sem engedelmeskedett, hanem védekezésre rendezkedett be, s a környező vidék — Nagyszombat, Bazin, Modor és a Csallóköz — lakosai is Pozsony segítségére siettek. Jelačič csapatai végül elkerülték Pozsonyt. De az újabb bécsi forradalom megsegítése a Pozsonyból Bécs felé induló magyar honvédségnek nem sikerült, október 30-án Schwechatnál csatát vesztettek, s Windisch-Grätz herceg vonult be Bécsbe, és állt bosszút „a lázadókon” (október 30—31.). A bécsi kamarilla pedig 1848. december 2-án lemondatta a trónról V. Ferdi- nándot, s unokaöccsét, az alig tizennyolc éves Ferenc Józsefet nyilvánította uralkodónak, s egyúttal megkezdte intézkedéseit a magyar „rebellisek” leverésére. A Pozsony vidékén táborozó ún. feldunai honvédsereg főparancsnokává ekkor nevezte ki Kossuth Görgey Artúr tábornokot. A feldunai hadsereg parancsnoksága a trónváltozás hírével kapcsolatban 1848. december 10-én pozsonyi keltezéssel kiadott egy nyilatkozatot, melyet e hadsereg nevében Görgey Artúr tábornok és Csányi László kormánybiztos írtak alá. A nyilatkozat lényege: „... a nemzet megegyezése nélkül a koronázott fejedelem életében senki sem tulajdoníthat magának királyi jogokat s még kevésbé lehet magán családi egyezkedés útján megváltoztatni az örökösödési rendet.” A továbbiakban az említett nyilatkozat közli, hogy Magyarország királya csak az lehet, aki az országgal koronázási egyezményt kötött, az ország törvényeire esküt tett, és akit megkoronáztak. Mivel hogy a magyar nemzetet a családi egyezség útján létesített jogátruházásról még csak meg sem kérdezték, a feldunai magyar hadsereg kinyilvánítja, hogy az országgyűlés tudta és beleegyezése nélkül senki sem rendelkezhet a magyar trón birtoklásáról. Befejezésül kijelenti a nyilatkozat, hogy a hadsereg „az országot és az ország- gyűlés s az általa rendelt kormány jogszerű tekintélyét minden idegen birtoklás, erőszak és megtámadás ellen kész utolsó csepp véréig védeni...” Vagyis a hadsereg nem hajlandó elismerni Ferenc József trónra lépését, mert az csak „családi egyezség” alapján történt. Görgey főhadiszállása, amikor az említett proklamációt kibocsátotta, a pozsonyi Prímáspalotában volt. Maga Görgey a pozsonyi hagyomány szerint az Orsolya utcában lakott, egy olyan házban, ahol akkor vendéglő is volt. Görgey december 17-én kénytelen volt elhagyni Pozsonyt, mivel a város
