Irodalmi Szemle, 1998
1998/1-2 - MARGÓ - Motesiky Árpád: Vadászszenvedély és vadászkön yvvadászat
MARGO Vadászszenvedély és vadászkönyv vadászat „ Van író — mondhatni feles számmal —, akad kiadó is, de egyre kevesebb az olvasó... Mi lesz veled, magyar vadászirodalom?! (Dr. Nagy Domokos Imre) Kritikusaink és olvasóink is nyilván ismerik Fekete István, Széchenyi Zsigmond, Kittenberger Kálmán, Molnár Gábor, esetleg Csathó Kámán és Zsindely Ferenc vadászati írásait, de az idősebbek emlékeznek még Jurán Vidor és Szűtsy Lóránt írásaira, a hetvenes évektől pedig Gyimesi György műveit tartjuk számon. A felsorolt szerzők szépirodalmi alkotásainak alapvetően fontos és kimeríthetetlen mozgatója, ihletője s témája a „szent” természet tisztaságának a védelme és a vadászat. Ám a vadászirodalom „szépirodalmi” vonatkozásaival, elméleti kérdéseivel nagyon kevesen foglalkoztak. Megjelent ugyan egy-két recenzió vagy népszerűsítő írás, de a felvetett téma nem kapott kellő publicitást. Kritikusaink messze elkerülték a vadászati témákat, mondván: semmi közöm a „vadölés- hez”, sőt egyesek durva, erőszakos dolognak tartják! Tagadhatatlan azonban, hogy a vadászirodalom szerves része a „szépirodalomnak”, és Szlovákiában, a történelmi Felvidéken gazdag hagyományai vannak. De Forgách Károly, Hanvay Zoltán, Apponyi Henrik, Justh Ödön és a már említett Jurán Vidor, Szűtsy Lóránt után mintha megszakadt volna a folyamat. Ám a hetvenes években jelentkezett Gyimesi György vadászíró sajátos hangjával, eredeti stílusával. Ma már a tizenkettedik köteténél tart. A „szakmát képviselő írók közül meg kell említenünk Herman Ottót vagy a Tátra szerelmesét, Bethlenfalvy Ernőt és a somorjai preparátort, Kunszt Károlyt, valamint a későbbi generáció szakmai és tudományos képviselőit: Kir- ner Károlyt, Molnár Lászlót, Binder Pált és Stollmann Andrást. Ez utóbbinak jelentősek madártani megfigyelései. A felvázolt névsor nyilván nem teljes, csupán azokra utaltam, akik huzamosabb ideig a szülőföldjükön, tehát Szlovákiában tartózkodtak, illetve nem hagyták el soha, vagy napjainkban is itt élnek, és sikeresen alkotnak... A vadászirodalom szenvedélyes figyelője és egyben kritikusa a Budapesten élő dr. Nagy Domokos Imre nyugalmazott tanár. Felmenő ági ősei a Selmecbányái temetőben pihennek, így hát nem csoda, hogy Nagy Domokos Imre