Irodalmi Szemle, 1997
1997/10 - HORIZONT - Lengyel László: Ezredvégi béke
Ezredvégi béke TO és az Európai Unió állomásról kifutó vonatát. A román politikai és gazdasági elit felmérte, hogy „nagynemzeti” politikával nem sokra jut, csak kinnmarad az orosz befolyási övezetben védtelenül. A román elitben a Nyugat- és magyarellenességnél is nagyobb az oroszellenes érzelem. A NATO- és EU-bejutás esélye igen kicsiny volt. Az Egyesült Államok világossá tette, hogy nem kívánja magát elkötelezni a Balkánon. Franciaország Romániát támogató javaslata igen keveset ért az alacsony nagyhatalmi státuszú, belsőleg bizonytalan Franciaország miatt. Az EU ekkora országot ilyen súlyos gondokkal nem nevezhetett meg. Az 1989 utáni Románia centralizált nemzet-állam. Ennek a központosított rendszernek ugyanakkor hiányoznak az átcsoportosítható és újraelosztható gazdasági forrásai. Románia aligha fog tudni központosított módon fejleszteni és tőkét bevonni. Óhatatlanul erősödik a vállalati és a területi autonómiák iránti igény. A központosított és önerőre támaszkodó nemzet-állam Ceauses- cu-féle szélsőséges modellje, a széteső centralizációra és felemás nyitásra alapított Iliescu-féle modell után a liberális reformdiktatúrára építő Constantinescu—Sciorbea-kísérlet csak akkor működhet, ha területi és vállalati önállósággal, mikrogazdasági váltással is párosul. Románia iránt csekély a külföldi tőke érdeklődése. Romániának — ellentétben a „szerencsés hármakkal” — nincs nagyhatalmi patrónusa, kijárója Viszont Romániának most megadatik, hogy a jól ismert lépcsőn — Ausztria följebb lép Európa közepébe, Magyarország a helyére Európa belső peremére, Románia pedig Magyarország helyére Európa külső peremére — fölfelé menjen. Románia úgy tapadhat Magyarországhoz, miként Magyarország tapadt az új K. Und K. (Kreisky und Kádár) időkben Ausztriához. Egyes régiói, elsősorban Szat- már, Szilágy, Bihar, Arad és Temes megyék, Bukarest és talán a Tengermellék bekapcsolódhatnak az európai vérkeringésbe, részben éppen Magyarországon keresztül. Az igazi nagy lépés az lesz, amikor a román privatizációban a nemzeti, hazai csoportok mellett megjelenhet és meg is jelenik az európai — és ezen belül a magyar — tőke is. A stabilizálódó Románia elérheti, hogy Bulgária, Moldávia, Szerbia, Albánia, sőt Ukrajna irigyelt modellje legyen. Románia mellett a kicsiny Moldávia (4362 ezer lakos, 64,5% román, 13,8% ukrán, 13% orosz, 3,5% gagauz) Ukrajna, Oroszország és Románia közé szorult. Bulgária (8,465 millió lakos, 9,7% török) súlyos gazdasági és társadalmi válságot él át. A gazdasági válság polgárháborúba torkollt Albániában (3,422 ezer lakos). Ezeknek az országoknak a magárahagyottság és talán Oroszország marad. A volt Jugoszlávia területén húzódó államok közül egyedül Szlovéniának van esélye az európai bejutásra. A 4,821 ezer lakosú — Horvátország se politikailag, se gazdaságilag nem elfogadható Európának. A Tudjman-féle nacionalista Horvátország hasonló politikát folytat, mint Szlovákia, azzal a különbséggel, hogy nincsenek keleti partnerei. Horvátország konszolidációjá-
