Irodalmi Szemle, 1997
1997/8-9 - TUDOMÁNY - Szarka László: A magyarországi szlovák kisebbség 20. századi asszimilációjáról
118 Szarka László TÁBLÁZATOK 1. SZ. TÁBLA A Magyarország területén élő szlovák anyanyelvű (A), szlovák nemzetiségű (B), valamint a szlovákul beszélő más anyanyelvű népesség (C) száma és aránya 1920—1990 között E v A B c 1920 141 918 1,8243 955 3,4 1930 104 819 1,2233 141 2,9 1941 75 877 0,8 16 677 0,2 194 371 2,1 1949 25 988 03 7 808 0,1 142 204 1,5 I960 30 690 03 14 340 0,1 138 182 1,4 1970 21 176 0,21980 16 054 0,1 9 101 0,1 70 094 0,7 1990 12 475 0,1 10 459 0,1 56 107 0,5 2. SZÁMÚ TÁBLA Az 1990. évi népszámlálás nyelvi-nemzetiségi kritériumai szerint legnagyobb lélekszámú helyi (falusi) szlovák közösségek nyelvi-nemzetiségi adatai I960—1990 között a) A szlovák anyanyevű népesség számának alakulása az elmúlt harminc évben (*) Község I960 1970 1980 1990 Tótkomlós 4627 45,0 3614 39,4 2832 35,4 1980 28,0 Pszentkereszt 1189 72,6 1079 57,7 977 46,4 1073 52,8 Piliscsév 661 31,0 385 15,9 218 8,9 367 15,9 Nagybánhegyes 731 30,9 544 26,6 422 21,6 337 18,9 Késztől 1104 46,8 742 30,7 719 30,2 336 14,5 Répáshuta 288 49,4 340 55,4 48 7,7 207 36,1 Mátraszentimre 409 54,0 291 32,1 164 25,9 186 26,3 Erdőkürt 8 0,8128 17,0 180 29,0 Komlóska 733 893 374 533 193 3 6,6 177 41,5 Pitvaros 483 22,8 345 19,4 244 14,5 165 10,7 Pilisszántó 470 27,5 444 22,4 303 15,0 163 83 Telekgerendás 868 35,6 345 16,9 88 5,4 115 7,3 (*) A táblázatban az a 12 község szerepel, ahol 1990-ben száznál több szlovák anyanyelvű lakos élt b) A szlovák anyanyelvű és nemzetiségi lakosság aránya a fenti 12 községben
