Irodalmi Szemle, 1997
1997/8-9 - KÖSZÖNTJÜK TURCZEL LAJOST - Vadkerty Katalin: Magyarok Csehszlovákiában (1945—1949)
Köszöntjük Turczei Lajost 80.születésnapján ? i később (március 22-én) a kormányprogram megvitatásakor ő terjesztette elő a magyarok kollektív bűnösségéről szóló tételt. A Kassán 1945, április 5-én kihirdetett kormányprogram V., Vili., XI. és XV. fejezetei érintik a német és a magyar kisebbséget. Az V. fejezet az ország közigazgatásának a kiépítésével foglalkozik. Kijelenti, hogy az államhatalom egyedüli forrása a nép, amely közvetlenül, demokratikusan választja meg a közigazgatási szerveket, de ez a demokrácia nem vonatkozik a köztársaság nem szláv lakosságára, vagyis a németekre és a magyarokra. Az általuk lakott járásokban, településeken az újra választott köz- igazgatási szervek helyett államilag kinevezett „közigazgatási bizottságok” működnek. A VII. fejezet szerint „a cseheknek és a szlovákoknak a német és a magyar kisebbséggel kapcsolatos szörnyűséges tapasztalatai... a megújított Csehszlovák Köztársaságot alapos és végleges változtatásokra késztetik. A megszámlálhatatlanul sok mártír szent emléke, a következő nemzedékek nyugalmának biztosítása arra késztetik az új államot, hogy csak az 1938-as müncheni döntés előtt csehszlovák állampolgársággal bíró náciellenes és antifasiszta németek és magyarok maradjanak meg az új köztársaságban.” A többi német és magyar nemzetiségű polgár csehszlovák állampolgárságát megszüntetik. Optálást kérhetnek, de kérelmüket individuálisan bírálják el. A fejezet „háborús bűnösség” címén a németek és a magyarok tömeges letartóztatásával számol, de egyelőre csak ezek és az 1938 novemberét követően a Csehszlovák Köztársaság területén letelepedett németek és magyarok azonnali kiutasításáról szól. Az állampolgárságuktól megfosztott, hontalanná nyilvánított németek és magyarok vagyonáról a IX. fejezet rendelkezik. Az új állam újabb földreformot tervezett, s ennek segítségével „mindörökre kiragadja a cseh és a szlovák földet az idegen német—magyar arisztokrácia kezéből, akárcsak a nemzet árulóinak a kezéből”, s az árulók elkonfiskált földjeit a mezőgazdasági kistermelők között osztja szét. Az elkobzott földeket az egységes, országos Nemzeti Földalap kezeli. A Nemzeti Földalapba kerülnek az összes földek, épületek, az élő és holt leltár, amit szintén kárpótlás nélkül vesznek el. Igazgatásuk a földreform megkezdéséig a helyileg illetékes nemzeti bizottságok és a munkájukat segítő mezőgazdasági bizottságok feladata lesz. A Nemzeti Földalapba került földeket a cseh országrészekben cseh, Szlovákiában szlovák és ukrán zsellérek között osztják szét. Előnyük lesz azoknak, akik partizái <ént, katonaként, a földalatti mozgalomban dolgozva érdemlegesen hozzájárultak a nemzeti felszabadító mozgalomban elért eredményekhez, ill. azoknak, akik az idegen terror áldozatainak a hozzátartozói. A kultúráról, a művelődésről határozott a XV. fejezet. Kifejti, hogy a hat évig tartó idegen uralom „kiemelten sok kárt okozott az erkölcsi és a szellemi élet ben”. Különösen a fiatalság körében végzett „rombolást”, mert pl. a cseh fiatalságot megfosztották a nemzeti művelődés lehetőségétől, „A rosszat nem
