Irodalmi Szemle, 1997

1997/5 - TALLÓZÓ - Beck Mihály: A Nobel-díj és a magyar Nobel-díjasok

amikor a/, erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet rányomta bélyegét a világ arculatara’'.

Oláh György (Budapest, 1927. V. 29. — ) A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, a BME-n szerzett vegyészmérnöki oklevelet. Ott is kezdte kutatói pályáját Zemplén Géza munkatársaként. 1956-ban először Kanadába, majd az Egyesült Államokba ment, ott előbb a Case Western Rest ve University. majd az University of Southern California professzoraként dolgozott. Legfontosabb eredménye az 1994. évi Nobel-díjjal jutalmazott „hozzájárulása a karbokationok kémiájához”. Az ő munkái döntötték meg a szén négy vegyér- tékűségének dogmáját, és új utakat nyitottak a szénhidrogének előállítása terén. Az MTA 1990-ben választota tiszteleti tagjává.

Harsányt János (Budapest, 1920. V. 29. —) A Fasori Gimnáziumban érettségizett. gyógyszerészi oklevelet a budapesti tudományegyetemen szerzett 1942- ben. 1947-ben filozófiai doktorátust nyert. 1950-ben Ausztráliába ment, a Sidney-i Egyetemen közgazdászként végzett. Különböző amerikai és ausztráliai egyetemeken dolgozott. 1961-től a közelmúlti nyugdíjazásáig a Berkeley-i Egyetemen. Az 1994. évi közgazdasági Nobel-díjat „a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúly-elemzés terén végzett úttörő munkásságáért” kapta.

BECK MIHÁLY

A Nobel-dťj és a magyar Nobei-dfjasok

História, 1997, 2. szám