Irodalmi Szemle, 1997
1997/4 - Z. Németh István: A fűrészhangú démon (regényrészlet)
Z. Németh István szerint áldozatok is kellenek? Mert a legenda szerint a holtak szellemei és a démonok uralják itt az erdőt, s van olyan része, ahová ötven éve ember nem merte betenni a lábát. — Legenda és legenda... — legyint Picur. — Mire megyünk velük? Nem hozzák vissza Tibort, és nem magyarázzák meg, hogy mi lett a szerencsétlennel™! Aztán még belekezdenek néhány meddő vitába, de nekem már egészen máshol jár az eszem. Lopva Leventét figyelem, aki az előbb Picur fülébe súgott valamit. Az egészen halk susmusból egyelen szót tudtam tisztán kivenni: „Roxána„”! A hátamon még akkor is a hideg játszik hokimeccset, amikor már fél órája járjuk a környéket Nem tudom, feltűnőek vagyunk-e, amikor látszólag cél nélkül többször is végigjárjuk ugyanazt az útvonalat. Egyes bokrokat alaposan megvizsgálunk, figyeljük a patak medrét, szemügyre vesszük a többi nyaralót. Az egyik hétvégi ház felettébb különös. Alaposan be van sötétítve, az ajtaján mázsányi rozsdás lakat függ, előtte méteresre nőtt a fű. — Tegyük fel, hogy egy pszichopata gyilkosról van szó. Bármelyik vityilló pincéjében eláshatta a holttesteket — jön hatalmas ötletével Levente. A dolog elgondolkodtató, de nem vizsgálhatjuk át az összes házikót, még kevésbé áshatjuk fel a pincéjüket. Gondolom, ezt a rendőrség sem tehette meg. — Nem szeretem a láthatatlan ellenséget — morog Bátori. — De majd felhívom az egyik újságíró barátomat Pozsonyban, hogy beszámoljak neki, mire jutottunk. — Még nem jutottunk semmire — így Vera. — És a tegnap esti incidens? — érvel Levente. — Miért nem találkoztunk útközben? Vagy már elfelejtettétek? A vasúti hídnál megállunk. Bátori és Picur cigarettára gyújtanak. Tűz a nap Még csak egy eltévedt szellőcske sem kóborol erre. Vera megköszörüli a torkát. — A pszichotronikusok többek között olyan szenzitív emberek, akik virgula, inga vagy varázsvessző felhasználásával kérdéseket tudnak feltenni saját tudatalattijuknak; s ezekre válaszokat kapnak. Halott vagy eltűnt emberek felkutatásával is foglalkoznak. Az illető fényképe vagy használat tárgya, ruhadarabja alapján meg tudják mondani, hogy a keresett személy él-e vagy meghalt, ha él, merre lehet, és ha meghalt, hol találhatók földi maradványai... Vera a cikksorozat egyik bekezdését olvassa fel nekünk. Csak most veszem észre, hogy magával cipeli Picur dossziéját egy táskában. Úgy nézünk rá, mintha napszúrást kapott volna. Mi jut eszébe megint? — Itt áll feketén-fehéren: 1992-ben az öt eltűnt személyről nem lehetett megállapítani, hogy élnek-e vagy meghaltak. Azt viszont igen: az eltűnési esetek összefüggésben vannak egymással. Mind a két pszichotronikus egybehangzóan állította- az öt ember egy másik dimenzióban van! Ez nem elég nektek?
