Irodalmi Szemle, 1997

1997/2 - TALLÓZÓ - Romsics Ignácz : Integrációs törekvések Közép- és Kelet-Európában a 19. és a 20. században

Integrációs törekvések Közép- és Kelet-Európában a 19. és a 20. században

TALLÓZÓ

ROMSICS IGNÁC

Integrációs törekvések Közép- és Kelet-Európában a 19. és a 20. században

Közép- és Kelet-Európa 19. és 20. századi történelme bővelkedik az olyan tervekben, amelyek a nyelvi, etnikai és a politikai határokon átlépve, a térség egészét vagy annak egyes részeit nagyobb egységgé vagy egységekké törekedtek szervezni. Ezeknek az integrációs elképzeléseknek a célrendszere és motivációs bázisa látszólag, hasonlóságuk ellenére nagymértékben különbözött. Gazdasági előnyök, piacszerzés és stratégiai -biztonsági szempontból motivált területi terjeszkedés, nemzeti-nyelvi egységesülés és a rokon népek szolidaritási érzése, továbbá a külső fenyegetettség elleni közös védekezés szándéka együtt vagy külön-külön egyaránt szerepet játszhatnak kialakulásukban. A számtalan terv és konkrét politikai mozgalom ezek alapján négy jól elkülöníthető és folyamatosan létező trendet alkotott. Ezek a következők voltak:

• a Habsburg Birodalomnak mint az integráció egy korai formájának korszerűsítési, többnyire föderalizálási tervei;

• a német Mitteleuropa-koncepciók;

• a szláv népek egységtörekvése (pánszlávizmus) és az Orosz Birodalom, majd a Szovjetunió ehhez kapcsolódó expanziós politikája:

• s végül a három nagy multietnikus államalakulat, a Török, a Habsburg és az Orosz-Szovjet Birodalom helyén kialakult nemzeti államok konföderációs elképzelései.

A Habsburg Birodalom korszerűsítési tervei — eltekintve az egy-másfél évszázaddal korábbi nyugat-európai abszolutizmusokhoz hasonlítható centralizmustól, amely már a 18. század végére történelmi vereséget szenvedett — három nagy csoportba sorolhatók.

Az egyikbe azok a tervezetek tartoznak, amelyek számot vetve a helyi par- tikularizmusokkal föderalizálni akarták a birodalmat. Ezen belül három altípust különböztethetünk meg. Ezek egyike a történelmi-politikai hagyományokból, vagyis abból indult ki, hogy hol volt már valamikor, a korai középkorban vagy később egy olyan államalakulat, amelynek a hagyomá