Irodalmi Szemle, 1997
1997/1 - Dénes György: Négy évvel kétezer előtt, Asztalra könyökölve, Más vonzásban élni (versek)
Dénes György DÉNES GYÖRGY Négy évvel kétezer előtt Micsoda világ ez? Érdemes volt-e megélni? Tanuljuk sorsunk. Most tanulunk csak félni. Kiókumuláljuk: mily titkos jelekkel jelez jövőnk. S mit kezdhetünk majd ezzel? O, mennyi csúf halál! Mennyi szenny s vériszap! Már alig tudják föld alá kaparni a halottakat. S mi vár még ránk, s rátok, jövő felé menők? így még nem süllyedt mélyre ember, s nem nőttek meg a temetők. Asztalra könyökölve Mennyi fölösleg, mennyi lom hever íróasztalomon: ceruzák, tollak, gyűrt papírlapok, s mind hozzám kezesedik, ha írok. Akkor hát mégsem hasztalanok ők, belém plántálnak hitet és erőt. Nyúlok a tollért, nő a betűsor, s a néma betű most már visszaszól. Föllobogok: mozdítom erőm és karom, s világra jön a vers, ha akarom, életre ébred, sír és gőgicsél, s majd felnő és már nélkülem megél, vagy elvész, mint annyi halálra szánt ének, koros fia a testvértelenségnek.
