Irodalmi Szemle, 1996

1996/1 - ÁRGUS - Aich Péter: Ki kezdte a második világháborút

legzártabb szerkezetű verset írta meg: szimmetriákba menekítve a kulcsszót is: "Világszabadság" Aki nagy-nagy tudatossággal választotta e szabadság szimbólumának a piros színt, melynek jelentése akkor korántsem volt annyira természetes, mint ma. Megnyugtató érzés szerzőnek, olva­sónak, hogy Lukácsy Sándor a kilenc­venes években is vállalhatja egykori í- rásait, megállapításait; szóljon akár épp a piros szín jelentőségéről egy versben, Engels első magyarországi olvasóiról, Marx egykori követőiről vagy az utó­pista szocializmus különböző irányza­tainak kínos-pontos elkülönítéséről. (Ettől függetlenül szinte groteszk még­is: nemrég még mennyi-mennyi ener­giát fordított több tudományág olyas­mire, hogy kiderítse, ki és mikor em­lítette először nyomtatásban Marx vagy Engels nevét a magyar sajtóban...) Bármilyen aprólékos is Lukácsy módszere, sohasem unalmas; bármi­lyen szerteágazó is figyelme, a szöveg mindig rendkívül koncentrált, a stílus pedig hajlékonyán elegáns. De éles is, kíméletlen is tud lenni — mindenek­előtt azonban eleven, színes, amolyan "valóságos". És hazudni büszke. AICH PÉTER Ki kezdte a második világháborút? Viktor Szuvorov: Všedmo bylo jitiak, aneb kűo začal druhou svetovou válku? (Naše vojsko, 1995) Viktor Szuvorov könyvének a té­mája tulajdonképpen már a címben adva van: Všechno bylo jinak, aneb kdo začal druhou svetovou válku (Minden másképp volt, avagy ki kezdte a máso­dik világháborút). Csakhogy a téma­fölvetés ilyen formában maga is proble­matikus, mert hát mit tarthatunk a há­ború kezdetének'1 Az első puskalövés vagy esetleg más kritt rium alapján ítél­jük meg a dolgot? Ha a hadműveletek kezdetétől szá­mítjuk a háború kitörését, akkor való­ban Hitleré a dicső elsőség. A harcok kitörését azonban mindig megelőzi az a folyamat, amely a háborút lehetővé te­szi. Ezért a II. világháború kezdetét so­kan 1939. augusztus 23-ában látják, a német—szovjet megnemtámadási szer­ződés aláírása napjában. S ezzel kap­csolatban fölmerül még egy fontos kér­dés: Ki a felelős a háborús előkészü­letekért? Ki viseli az erkölcsi felelős­séget? A megnemtámadási szerződés alá­írása után mindkét fél szentül meg volt győződve róla, hogy becsapta a mási­kat. s immár teljes gőzzel készülhet a másik lerohanására. Az előkészületek kritikus pontját Szuvorov szerint a Szovjetunióban 1941. június 13-án érték el, amikor had­gyakorlat címén nem kevesebb mint 77 hadosztály indult el a nyugati határra. Ha a Barbarossa tervet néhány héttel elnapolják, "a Vörös Hadsereg nem 1945-ben, hanem sokkal korábban éri el Berlint". (Viktor Szuvorov, i. m.) Szuvorov konklúziója: "Ebben a hely­zetben Hitler nem várta meg, míg a szovjet tábornokok elérik a hadosztá­lyonkénti hét és fél kilométeres sűrű­séget, ahogy ezt a támadásra vonatkozó előírás megkövetelt, és megelőző csa­pást mért a Szovjetunióra." (Viktor Szuvorov, i. m.) Ezt figyelembe véve viszont a megnemtámadási szerződésre fütyülő orvtámadás a Szovjetunió ellen árgus

Next

/
Thumbnails
Contents