Irodalmi Szemle, 1996
1996/7-8 - HAGYOMÁNY - Turczel Lajos: Kovács Endre és a csehszlovákiai magyar irodalom
Turczel Lajos s azokat a diákokat, akik más tárgyakban kiemelkedtek, de a matematikához, fizikához nem konyítottak, nem szekírozta. A matematikában gyenge Kovács hálát érzett iránta, de egy különc emberi tulajdonságát: a túlzott piperkőc öltözködést különösképpen utálta. Rosszul öltözködő, nagykabát nélküli proletárgyerekként emberi megértést várt volna a tanáraitól; nem anyagi segítséget, de bátorító jó szót, olyasféle buzdítást, hogy „ne gy( trődj a szegénységed miatt, a tudásod, képességed hamarosan kisegít belőle”. Az emlékiratíró Kovács természetesen a csehszlovák politikai- és államéletre is bőven kitekint, a politikai pártokról tüzetes képet nyújt. Külön fejezeteket szentel a magyar és német jellegű Pozsony gyors „csehszlovakizálódásának” a harmincas évek közepétől fokozódó német veszélynek, az általa okozott államválságnak s a müncheni egyezményt és az első bécsi döntést követő ösz- szeomlásnak. Meglepő viszont, hogy Masaryk alakja, szerepe figyelmen kívül marad, s a kisebbségi magyar szellemi élet eltékozolt nagy lehetőségéről: a Masaryk Akadémiáról említés sem történik. Tévedések, téves, túlzó értelmezések is akadnak, de mivel nem jelentősek, említésüktől el lehet tekinteni. A két háború közti kisebbségi életünk kutatójaként én a Korszakváltást nagyon értékes műnek tartom. Nemcsak a szerzője szlovákiai pályaszakasza, emberi és írói kibontakozása bemutatásához nyújtott jó forrásanyagot, de az első kisebbségi szakaszunkról kialakult képemet is rengeteg új adattal, helyzetfelismeréssel gazdagította.
