Irodalmi Szemle, 1996
1996/5 - ÁRGUS - E. Fehér Pál: Mit tud a The Times Európa népeiről
arról van szó, hogy amíg Európa nyugati részén a gazdasági integráció folyamatait vélik meghatározónak (s az etnikai identitáskeresés mozzanatait másodrendűnek), addig Európa keleti részén a nemzetek (és kultúrájuk) új jáéledése a megítélésünk szerint a domináns elem. S ehhen igazuk is van, csakhogy amíg politikai ismereteik megbízhatóak, addig történelmi és e- gvéb kulturális tudásuk kritikán aluli. Figy régi história jut erről eszembe... Iránban valamikor a hatvanas években találkozott egy orosz hírlapíró (aki jól- rosszul tudott perzsául) és egy angol mérnök, aki évtizedek óta lakott és dolgozott az országban (viszont nem beszélt csak angolul). A hírlapíró óvatos kérdésére, hogy az. elmúlt évtizedek a- latt nem volt-e a mérnöknek szüksége a perzsa nyelvre, a mérnök azt válaszolta: "Nem tudom elképzelni, hogy Őfelsége alattvalójának bárki is mondhatna valami érdekeset, ha nem tud angolul...” Ez, persze, erős túlzás, s az. sem biztos, hogy a történet hiteles, de e könyv lap- szusait észlelvén, ilyen gondolatok kísértik meg az olvasót. Pláne akkor, ha észreveszi, hogy a Kaukázus hegycsúcsai között aztán már végleg eltévednek a szerzők. Mert aligha valószínű, hogy akár a legkisebb nyugat-európai nép históriájáról olyan képtelenségeket álli inának, mint a grúzokról. "A grúz nyelvet, a grúz kultúrát elnyomták, és a nemzeti öntudat megújulása csak az olyan értelmiségiek tevékenységének köszönhető, mint amilyen a később szentté avatott Ilia Csav- csavadze (1837 1907) fejedelem volt." (374. 1.) Ilia Csavcsavadze valóban jeles politikus volt, az. orosz forradalmi demokraták tanítványa, egy verseskönyve és egy prózai kötete magyarul is napvilágot látott, fejedelem azonban semmiképpen nem lehetett, hiszen Grúzia már az ő születésekor sem volt önálló, szentté pedig legfeljebb azért avathatták volna, mert lapjában, az Ivéri ában ő közölte az akkor szeminarista ifjú S/tálin grúz nyelven írott verseit. Az anglikán egyház esetében valószínűleg nem hibáztak volna ekkorát a szerzők! árgus feministický kultúrny časopis feminista kulturális folyóirat
