Irodalmi Szemle, 1996
1996/5 - Poszler György: Vég vagy Kezdet
Valamiben mindhárman egyetértenek. A Tragédia történelme Lucifer rendezte történelem. Ez Erdélyinek elegendő indok a pesszimizmus elítélésére. Aranynak elegendő indok a pesszimizmus felmentésére. A véleménykülönbségből három vizsgálható kérdés is következik. Pesszimizmus vagy nem pesszimizmus? Ténylegesen átélt, valódi történelem vagy Lucifer rendezte álomtörténelem? Az ember tragédiája vagy az rdög komédiája? Es milyen szerepet játszhat mindebben az Ur? Három kérdés vizsgálható, de csak kettő vizsgálandó. Mert a pesszimizmus nem valódi kérdés. Nem dönt sem az esztétikai minőség, sem a filozófiai rang tekintetében. Ezt hangsúlyozta Arany is. Tehát először: ténylegesen átélt, valódi történelem vagy Lucifer rendezte álomtörténelem? Aranyt és Erdélyit követem: Lucifer rendezte álomtörténelem. De tovább csak Aranyt követem. A szerző nem tette magáévá Lucifer történelmét. Hogy nem ténylegesen átélt, valódi történelem, hanem Lucifer rendezte álomtörténelem, mindkettőjükben, Luciferben és Ádámban is, mindvégig tudatos. 1 ■ s az is, hogy ez álom értéke kétes. I .uciler a harmadik színben "bűbájról, tünékeny álomról" beszél. Világossá teszi: ő a rendező. Csalódást és reményt egyszerre ad. Es a kettőt együtt nevezi "csalfa tüneménynek". Londonban azt is tudja: a történelemről nincs igazi képünk. Elképzelésünk nem maga a múlt, csak a "múltnak dala". A szereplők sem valódiak. "Álomkép, ne mozdulj!" — mondja a Falanszterben Adámnak. Az eszkimóknál az "életláz. csillámló képeit" említi. "Aztán ki tudja, melyik volt való." És egyértelművé teszi a jelenet végén: "álmod végétért." A végkifejlet előtt Ádám "ádomittasan" lép ki a kunyhóból. Nem valóságot mond, hanem "rettentőképeket." Nem a történelem, de az "álomképek" tanulságait mérlegeli. Es az Urnák is az álom bizonytalanságát fogalmazza: "Uram! rettentő'látások gyötörtek, /Es nem tudom, mi bennök a való." Azt hiszem: a Tragédia történelme a rendező és a főszereplő tudatában egyaránt nem ténylegesen átélt, valódi történelem, hanem Lucifer rendezte álomtörténelem. Tehát másodszor: az ember tragédiája vagy az ördög komédiája? Es milyen szerepet játszhat mindebben az Ur? Erdélyit és Madáchot sem követem. Nem az ember tragédiája vagy a ördög komédiája. Hanem az ember tragédiája és az ördög komédiája. Egymást vitatva-cáfolva a kettő egyszerre. Méghozzá két, gondolatilag-szerkezetileg jól elkülöníthető, költői-drámai egységben. Az álomtörténelem keretei között. A múltra, jelenre és jövőre vonatkozó színekben. És ez talán összefügg a Tragédia legmélyebb költői-bölcseleti jelentésével. Különösképpen mai, század- és ezredvégi újraolvasásban. Egy történelmi korforduló közepén.! így vélem: az egyiptomi színtől a második prágai színig tart az ember tragédiája. Tehát átfogja a múltat. A londoni színtől az eszkimó színig az ördög komédiája. Tehát átfogja a jelent és jövőt. Így vezet el a mű íve a történelem előtti öntudatlan boldogságtól az álomtörténelem utáni tudatos Poszler György
