Irodalmi Szemle, 1996

1996/5 - Géczi János: A nőszirom könnye

futását folytonosan a Hnang-folyó, miért tavon keresztül bocsájtja a legegyenesebb mellékágát a tengerbe a Sárga-folyó, vagy éppen hogyan folyik keresztül a Genfi-tavon a Rhone úgy, hogy vizük nem vegyül, illetve hogyan lehet kétezer koronával nekivágni egy tizenötezer koronába kerülő vándorúinak.

A dagályhullám homlokfalának magasságát éppúgy megmérte, mint az. Adriai-tenger öbleiben feltörő édesvízforrások vízhozamát, s a tiszta szörcsögőörvények pörgését; feljegyezte a balatoni viharok vistekedését s összevetette azt az észak-amerikai tavakat békákkal, halakkal, hínárra! együtt fölszippantó, dombokat áttelepítő forgószelek tulajdonságaival, s ismerte a betegségeket s azok okos gyógyítási módjait. l'eodolitja, szextánsa, finom hőmérői és az. aneroid ja, a kompaszok, a sebességmérők és a hűvös sztetoszkópok folyton a keze ügyében voltak, s naplójában egyre növekedett hidrográfiája és egészségtani ( főleg járványügyi) megfigyelései.

Először — még rövidnadrágos gyerekként — szülővárosának a földfelszínéi tanulmányozta, aztán hamarosan a várost S alakban elmetsző séd fölé meredeken magasodó sz.élfútta sziklák barlangjaiba is alámerészkedett, s megtalálta és megfestene a víznyelőket. Ifjúkorában két fi testvérével együtt barangolta be a Saljaidét, meglelte a fennsík kocsány- talan tölgyesében a felsőőrsi ősember festékbányáját, az. Oskii határában valaha elterült római halastó medrét és gátmaradványát, végigkopogtatta nikkelkalapácssal a kővé dermedt tenger teknősemlékezetíí, bőrcipőbarna szikláit. Egyetemi tanulmányai befejeztével írta volt le városa történetét, hogy aztán soha többet ne térjen vissza e témához, és e vidékhez.Európa déli parljait és halavány arai, nem földi tudású, daráz.sderékú nőktől lakotí regényeket járta mindaddig, amíg Körösi Csorna Sándor, Vámbéry és Széchenyi grófnyomában jána a maga számára fel nem fedezte Mandzsuországot, Tibetel, a teljes, ismeretlen Kínát, hogy attól kezdve ne akarjon többé mindent megérteni, s annyira vakmerő se legyen, hogy (végül) csupán leírja mindazt, amit megérteit.

A mediterrán vidék és irodalom és élet legjobb szakértőjévé képezte magái, de ez. a tudása, mondhatni helykutatóvá válásával egyidőben, annak ellenére, hogy alapos, rendsz.erez.etl és tudományos értékel képviselt, elporladt — ugyanúgy és hasonló titokzatosságokkal övez.etten, ahogy például elillant a városismerete is. Bár befejezte a máig használható és sokat citált monográfiáját a lakhelyéről, az. abban felhalmozott anyagot

(iéc/i János