Irodalmi Szemle, 1996
1996/3 - PERÚJÍTÁS - Csűrös Miklós: Egy betét a Toldi szerelméből
perújítás CSŰRÖS MIKLÓS Egy betét a Toldi szerelméből "Hallottunk ájtntos, régi faragókat, kik mindent egyforma türelemmel róttak, nem törődve, ki mit lát belőle s mit nem: tudva, hogy mindent lát gazdájuk, az isten." Babits Mihály Arany János életművében mindmáig vannak bújtatott, cím nélkül lappangó, tartalomjegyzékben nem szereplő, fölsorolásokból kihagyott mesteri munkák, melyeket túlzás lenne elfeledettnek vagy ismeretlennek nevezni, de olyannyira beleolvadnak egy-egy nagyobb opusz temérdek gazdagságába, hogy a tekintet átsiklik rajtuk, a szükségesnél kevesebb figyelem fordul feléjük. Bár Horváth János megvilágító elemzése óta köztudomású lehetne, hogy Arany "első érett lírai művét" Az új görög dalnokban kell látnunk (az pedig a Byron Don Juan c. verses regényének III. énekéből való), de saját lábán is megálló betét, teljes értékű "elegico-óda" átköltése, a terjedelmes Arany-"epikumokba" illeszkedő betétek elmélyedő vizsgálata, elemzése, a lírai vagy kisepikai fonnák közötti elhelyezése jobbára hiányzik. Félhomályban maradt faragványnak számít például az a nyolcstrófás betét is a Toldi szerelmében (első változatát a Daliás idők 1853—54- ben keletkezett "második kidolgozásából" ismerjük), amelynek narrátoráról és közvetett hőséről az alábbiakban szólni kívánok. A mi lyányunk nem eladó 1. A mi lyányunk nem eladó, Büszke, dacos, válogató; Jobbra-balra pillogató, De a szive színmutató; Nem eladó.
