Irodalmi Szemle, 1996
1996/2 - Aich Péter: Ígéretek; Alkonyat (versek)
4 TAtT AIVIEI rCtl BH ígéretek jaj a lepkék bennem élnek szárnyukkal mellem verdesik megszakad a szívem reggelig megölnek a legszebb emlékek holdtöltekor jött föl a nap játékos égi tünemény a megoldás — öröm és remény — végtelent ígért s csillagokat ő szomoní ígéretek zuhanunk a süket űrbe számi/szegetten s mindent tűrve talán már nem is szeretek. a 1 k o n y a t az ívek visszhangja lelkemben szól szemedben szörnyethalt a muzsikaszó a vak némaságban üres a világ a fecskék elröpültek s nem tudsz már imát az úr könnyezik elhagyta gyermekét az őszi széll>en üres levelek szanaszét
/
