Irodalmi Szemle, 1996
1996/2 - 7x1x7 - 7x1x7: (Tar Sándor A mi utcánk című könyvéről véleményt mond Radnóti Sándor, Podmaniczky Szilárd, Kemény István, Géczi János, Bella István, Bányai János és Ágh István)
7x1x7 7x1x7 7x1x7 egyetlen stílustörő döntését, hogy egyik figurájához mérsékelten szellemes eposzi díszítményt illesztett, ismételten kijelentve, hogy a nap 24 órájában anyós. B A regény címe: A mi utcánk — az elbeszélés szellemét ez a többes szám első személy, a részvétel és a részvét határozza meg. Podmaniczky Szilárd Q Gyermekkoromban, amikor a sebességtől megmámorosodva biciklizni tanultam a gyalogjárón, egy kis idős asszony jött velem szemben a temetőből, és választanom kellett, mert kanyarodni még nem tudtam, hogy elütöm szemközt az idős asszonyt vagy a hirtelen fékezéstől keresztbe fordulva bezuhanok a kocsmába, amiből az lett, hogy az utóbbit választottam, s bezuhantam a nyeregből a kocsmába, s amit ott zuhanás közben láttam, az pont a Misi presszó volt, A mi utcánk Misi presszója, de ha nem is éppen munkanélküliek merítkeztek a csapokba, azt hiszem, nem a munka boldogította őket, és nem is az asszony, legfeljebb egy kutya, amelyik ha nyüszített, legalább hallgatni lehetett. a ez a könyv is, mintha egy ilyen stabil zuhanást tenne szóvá, amihez vegyük hozzá, hogy zuhanás közben már nem nagyon lehet elszállni, legfeljebb ritmusosan elbukni, mintha közegellenállása már csak bizonyos testrészeknek lenne. Q Azt a kettősséget soha nem bírtam lenyelni, amikor kíncsiklandó események írott változatából összeállt egy sikeres előadás, és a nőm a nyakamba ugrott, micsoda remek darab, s ezért, ha ez a könyv mindenestül egyben van, és dicsérendő, nem könnyű attól szabadulni, amit kimutat, mert hogyan is lehetne egy rossz világról jó könyvet írni, ha nem más lenne a lényeg, mondjuk, hozott patkánnyal irtást vállalni. Q Néha azt hittem, hogy a szocio a melegágya a misztikának, néha meg fordítva, ahogy a regényben hasonlítgatom magamat, és pontosan így: kint is vagyok, bent is vagyok, fél lábbal egy sírásban. 01 Aztán a regény fele után kezdett minden oda vágni, még a taxis is erről beszélt, hogy emlékszem-e, milyen nagy szám volt régen, ha egy utcában megérkezett az első hűtőszekrény, az egész utca összetartott, naponta megjelent valaki egy kiló hússal, hogy beengednénk-e a hűtőbe, mert holnapra megbüdösödik, így aztán az egész utca névsora ott sorakozott a fagyasztóban egy-egy darab húsra rácetlizve, az iszákos Kareszé volt a máj, a tornatanáré a comb, Matildkáé a csirkemell... 01 Ha mától fogva nem történne más egy faluban, csak annyi, amennyit ebben a könyvben Tar Sándor megírt, nem tudom, bírná-e a pap igével, vagy hagyná a dógát és főnevetne. B Kész, ideje pihenni.
