Irodalmi Szemle, 1996

1996/2 - Bella István: Öldöklő angyal (vers)

Bella István

De hát mi vagyunk azon, Istenem, nem érted?

Mi, emberek megyünk axon, kik s/.ületiink, szeretünk, és szeretünk születni.

és szeretünk szeretni nagyon.

Egy vállrándítás csak? Egy vak vádié?

Ember- és csillagközön mindegy egy fiú vagy egy világ halála?

S nincs hozzá közöd s közöm?!

Meghalt egy kisfiú. Egy kiskenyér meghalt.

Egy másik ölte meg.

Kanász vagy kalász? Olt. Öldöklő' angyal.

Ne büntesd, Istenem, ha lehet.

De tedd, egyszer: ha belenéz fia szemébe, s elkezd káprázni az ég, egy visszaálló kő nézzen szemébe, s ne fordíthassa félre fejét.