Irodalmi Szemle, 1996

1996/1 - ÁRGUS - Aich Péter: Ki kezdte a második világháborút

ellenfél területét a határ teljes hosszában. De: Si duo faeiunt idem, non est idem (ha ketten teszik ugyanazt, akkor az nem ugyanaz), ha a Szovjetunió készül támadni, akkor ő azt kizárólag bé- keszeretetből, a népek fölszabadítása érdekében és teljesen önzetlenül teszi. 1939. augusztus 19-én a Moszkvai Pravda ezt írta: "Éppen a védekezés érdeke kívánja a Szovjetuniótól, hogy kiterjedt támadási hadműveleteket hajtson végre az ellenség területén, ami semmiképpen sincs ellentétben a védelmi háború jellegével." (V. Szuvorov, i. m.) Világos beszéd, nem?

A háború kezdetét azonban Szuvorov még ennél is előbbre hozza: 1939. augusztus 19-ére. A német—szovjet megnemtámadási szerzó'dés megteremtette a háború lehetőségét, a masinéria azonban már azelőtt beindult. Az említett napon ülésezett ugyanis a szovjet Politbüró, ennek titkos tárgyalásán említette Sztálin Európa "fölszabadításáról" szóló tervét, amely szerint Európát háborúba kell sodorni, miközben a Szovjetunió formálisan neutrális maradna. S miután az európai felek kölcsönösen kimerítték egymást, a Vörös Hadsereg teljes haderővel a Szovjetunió javára fogja eldönteni az eseményeket. Mindez Sztálin irataiban is olvasható.

Szuvorov könyve azért is érdekes, mert kizárólag a Szovjetunióban hozzáférhető, ott kiadott forrásokból merít. A szerző lenyűgöző hangyamunkával nyomozta ki az egyes hadosztályok keletkezését, összetételét, útvonalát, történetét. Munkájának gyengéje: állításait csak közvetett bizonyítékokkal, indíeiumokkal bizonyítja. A hallgatag, szűkszavú Sztálin ritkán avatott be titkos terveibe bárkit is, rendszerint csak

a közvetlen célt árulta el, azt is titkolózva, saját híveit is összezavarva.

Amikor a Politbüróval közli a küszöbönálló háború tényét, a háborús előkészületek már előrehaladott állapotban vannak. 1939. augusztus elsején a Szovjet Hadseregnek több BT típusú tankja volt (BT =bisztrohodnyij tank), mint az akkori világ tankjai együttvéve. Különös jármű volt a BT. Hernyótalpát ledobhatta, és száz kilométeres sebességgel roboghatott az autópályán. Autópálya viszont csak Németországban volt, a szovjet utakon ezt a könnyű tankot egyáltalán nem használhatták. Továbbá: az első két ötéves terv alatt (1927—1937) a Szovjetunióban 24 708 harci repülőgépet gyártottak. A világháború elején Sztálinnak 200-szor több ejtőernyőse volt, mint a világ összes többi országának együttvéve, beleértve Németországot is. S ehhez magyarázatként tudnunk kell. hogy az ejtőernyősök a támadáshoz szükségesek, védekező harcban használhatatlanok. S Szuvorov sorolja tovább a példákat, s fölteszi a kérdést: mindez tehát a Szovjetunió biztonsága, a védekezés érdekében történt? A béke megőrzéséért? Tudjuk, milyen volt a Szovjetunió békeharca: állandó háborúban volt a saját népével, egymásután lerohanta szomszédait — testvéri segélynyújtás címén.

Sztálin egyik legelképesztőbb manővere az úgynevezett Sztálin-vonal likvidálása volt. Ez a védelmi rendszer a híres Maginot-vonaltól abban különbözött, hogy nem volt megkerülhető, és csak nehezen, sok ember-, a- nyag- és időveszteséggel lehetett volna áttörni. A Ribbentrop—Molotov-pak- tum megkötése után azonban a Sztálin- vonalat likvidálják, s nem építenek ki ú j védelmi rendszert az új határ mentén.

árgus