Irodalmi Szemle, 1995

1995/1 - NYELV ÉS LÉLEK - Tolcsvai Nagy Gábor: A sztenderd helyzete és a nyelvi tervezés lehetőségei Magyarországon

Tolcsvai Xaffl Gábor

meghatározó nyelvpolitikai tényezőktől.) Meg kell tehát vizsgálni, hogy a Magyarországgal szomszédos országok magyar népességének elit része hasonlóan plurális-e kulturális tekintetben, mint a magyarországi, vagy sem, s ezeknek az adatoknak a birtokában lehet arról vitatkozni, hogy egy kulturálisan és nyelvében plurális kisebbségi magyar elit veszélyezteti-e a magyarság kisebbségi fennmaradását, vagy sem. S azt is: mekkorák a különbségek a magyarországi sztenderd írott és beszélt változatai, valamint a határon túli magyar nyelvű régiók sztenderd írott és beszélt változatai között. Ugyanis lehetséges, hogy e területen is a magyarországi különbségek a nagyobbak. A kérdés tehát az: megengedhetó'-e a határon túli kisebb beszélő közösségekben a sztenderd magyar nyelvváltozaton belüli olyasfajta elkülönülés, amit a magyarországi elit köreiben tapasztalhatunk, s ami persze egyáltalán nem példa nélküli a nyugat-európai típusú nyelvközösségekben, illetve ha létezik e jelenség, hogyan viszonyuljon hozzá a nyelvi tervezés. Eszerint a fenti Neustupny — Fishman táblázat 3. és főképp 4. pontja vonatkozik a mai magyarországi helyzetre, míg a 2. és a 3. a határon túli magyar beszélő közösségek helyzetére. Mindez azonban voltaképpen nem állítás, hanem orientáló kérdésföltevés, mely részletes, kifejtő választ vár.

Hivatkozások

Benkő Loránd 1988. A történeti nyelvtudomány alapjai. Tankönyvkiadó.

Eco, Umberto 1984. Semiotics and the Philosophy of Language. Indiana University Press. Bloomington.

Fishman, Joshua A. 1974. Language modernization and planning in comparison with other type.ss of national modernization and planning. In: Fishman (ed.): Advances in language planning. Mouton. The Hague. 79—103.

Gósy Mária 1993. A kiegészítendő kérdések dallamváltozása. Nyr. 443—6. Grétsy László — Kovalovszky Miklós (szerk.) 1980. Nyelvművelő kézikönyv I. Akadémiai.

Grétsy László — Kovalovszky Miklós (szerk.) 1985. Nyelvművelő kézikönyv II. Akadémiai.

Haarman, Harald 1990. Language Planning in the Light of a General Theory of Language Planning: A Methodological Framework. Int’ 1. J. Soc. Lang. 86. 103—26.

Juhász János 1986. A nyelvészet szerepe a norma alakulásában. In Fülei-Szántó Flndrc (szerk.) 1986: Norma — átlag — eltérés. Pécsi Akadémiai Bizottság. 69—74.

Kassai Ilona 1993. Gyorsult-e a magyar beszéd tempója az elmúlt 100 120 évben ? In: Beszédkutatás. Tanulmányok az elméleti és alkalmazott fonetika köréből. Szerk.: Gósy Mária, Siptár Péter. MTA Nyelvtudományi Intézet. 62—9.

Kontra Miklós — Váradi Tamás 1991. Suksiikölőértelmiség. Nyelvhasználatunk néhány kérdése az iskolázottság tükrében. Mozgó Világ 2:61—70.