Irodalmi Szemle, 1995

1995/9 - Kulcsár Szabó Ernő: A könyv mint beszéd

6. SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Bevezetésa szépirodalomba". In: BALASSA (szerk.): Diptychon , 115. 1.

7. RADNÓTI Sándor: Az ambivalens műbírálat Uo. 65. I.

8. SZÁVAI: Benn foglalás. Uo. 105. 1. Kár azonban, hogy ez az ötlet nem tesz kísérletet a Fancsikó es Pinta üveggömb-motívumától a "margócsy"-ig vezethető tartalmazás-paradigma változásainak értelmezésére, mint a körkörösség és az ismétlődés irányában megerősödő kronotoposz-metafora temporalis jelentésének kibontására.

9. Szemlátomást teljes sikerrel, hiszen a kritika nem észlelte, hogy ezúttal sem "eredeti" Esterházy- szöveggel van dolga.

10. Peter HANDKE: Vágy nélkül boldogtalan. Bp.: Magvető 1979, 111

11 A genette-i értelemben a transztextuálitásnak itt arról az esetéről van szó, amikor az új mű egy individuális pretextust adaptál saját tárgyához. Vö.: GENETTE: Palimpsestes: La littérature au second degré. Paris: Seuil 1982, 424. 1.

12. A fogalmat 1.: Viktor ŽMEGAČ: Az intertextualitás válfajai. Literatúra 1991/3. 220.1.

13. MALLARMÉ egy Er. Coppée-hoz írt levelének kifejezése, idézi Wemer GUNTHER: liber die absolute Poesie. In: Reinhold GRIMM (Hg.): Zur Lyrik-Diskussion. Darmstadt: Wissenschaftliche Buehgesselsehati 1974, 17. 1.

14. L. erről általában Laurent JENNY: La stratégie de la forme. Poétique 27 (1976), 257- 259. I, 15 Hans-Georg GADAMER: Igazság és módszer. Bp..: Gondolat 1984. 13. 1

16. Robert MUSIL: Tagebiicher, Aphorismen, Essays und Reden. (Hg. von Adolf FRISÉ), Hamburg: Rowohlt 1955, 701 1

17 Jacques DERRIDA: A struktúra, a jel és a játék az. embertudományok diszkurzusában. Helikon 1094/1-2. 23.1.

18. WERN1TZER Julianna: Idézetvilág. Bp/Pécs: Szépirodalmi/Jelenkor 1994, 98. 1.

19. (lo. 99. 1.

20. CSUHÁI: Milyen az idő'.' Pompeji 1990/3 55. 1.

21. Vö.: ESTERHÁZY: Hralxilkönyve. Bp.: Magvető 1990. 60. 1.

22. (iADAMER: Wer bin leli und wer bist Du? Frankfurt a M.:Suhrkamp 1989 (4.. jav. és kiég. kiad.), 138. 1.

23. A kifejezést a Bevezetés... tervéről szólva maga ESTERHÁZY használja: "... így gondoltam el, hogy sz/ivak, nagyobb egységek, történetek, amik vándorolnak, modulok.'" In: Esterházy kalauz. Bp.: Magvető 1991, 22. 1.

24. Niklas LUHMANN fogalma. 1. Ll JHMANN: SozialeSysterne. Frankfurt a. M.: Suhrkamp 1988 (2. kiad ). 54—55. I.

25. Hans Robert JA1ISS: Wege (les Verstehens. München: Fink 1994, 386. 1.

26. Paul DE MAN: Allegorien des Lesens. Frankfurt a. M.: Suhrkamp 1988. 137.1.

27. H. NAGY PÉTER: A lexikon minta lehetséges történelmek archívuma (Milorad Pavic: Kazxír szótár). Kézirat 7. 1.

28. HEIDEGGER: Lét és idő. Bp.: Gondolat 1989, 337 1.

29. Esterházy-kalauz, 26.1.

Kulcsár Szabó Ernő