Irodalmi Szemle, 1995

1995/9 - Molnár Miklós: Nekrofil szentképcsarnok

MolnárMiklós Leona az egyetlen eleven élőlény a gyász, sértődöttség, hántások, hitet­lenség búskomor hajlékában, e feltörhetetlenül önmagába zárt kispolgári tébolyda mumifikálódott tárgyai és lényei között. Folyamatosan roncso- lódik, tekintetében ugyanaz a megfélemlítettség, mint kislánykori szü­lőanyjáéban. Szemének édeni csillogását fátyol fedi. Lágerlakó lesz őbelőle is. A másfél-kétéves kislány szabadságharca: Frida bárhova cipeli is sze­szélyei és depressziói szerint, ő mindig próbál ellépkedni, elténferdülni, tétován tapogatózva, otthont keresve. Megtanítják félni, a világ csupa fenyegetés, mindenütt szorongató idegenek. Gyorsan rákap a negációra, és kezd beletanulni abba is, hogy környezetét betegségek révén befolyásolja. Kínjában (magzatgyilkos asszony gyermeke) autisztikussá válik. Az őt érő hatások, környezetének viselkedésmintái mind azt készítik elő, hogy nyo­morult, önutáló, zavart lelkű, emberkerülő, nekrofil lénnyé váljon ő is, akárcsak az a szubkultúra, amelybe beleszületett, s amelynek egész földrész esett martalékul. Gondoskodnak róla minden módon, hogy alapélménye ez legyen: Méhkaparékocska, az ő elölt testvérkéje, jobban járt* E nekrofil országban szinte csak a méhkaparékocskák "járnak jól". Itt az áradás, az öröm, a teremtő bizonytalanság, a közvetlenség, a jelenvalóság, a kaland, az elevenség, vagyis az élet minden jelét nagyon erőszakosan elutasítják. A nekrofil tenyészet számára Leona csupáncsak préda — a kínosan, végtelen lassúsággal enyésző drakulai korallzátony tápláléka. Remény és parancs Az ikonlétre kényszerült Leona mostanára hatévessé cseperedett. Be­érték benne a vetések. Csurig fóbia, szorongás, bizalmatlanság, kígyónyúl, táplálkozási és viselkedési zavar. Működnek benne a nárcizmus harácsoló reflexei. Tekintetében mérhetetlen szomorúság, ritkán nevet, mindig szá­razon, csikorogva, kényszeresen. Frida most másféle gerendázathoz van felöltözve: instant önelégült­séggel kufárkodó jógaszektába lépett be, és pránatelt belső mezőkön le­gelészve, könnyedén felülemelkedik sokoldalúan tönkrenevelt gyermeke százféle jaján s gondján. * "Hu választania kell u terhesség emgszakítása vagy a között, hogy a világra hozandó gyermek élete nyomorúságos lesz, vagy éhínség, háború viszi sírba, senki sem választhat ja a második lehetőséget." (Aurelio Peecei, a Római Klub elnöke)

Next

/
Thumbnails
Contents