Irodalmi Szemle, 1995

1995/9 - Molnár Miklós: Nekrofil szentképcsarnok

Molnár Miklós

megfélemlítés, gyötrődés, monotónia, penész. Végzetesen egymásra utalva, vakon tapogatózunk az irgalom világossága felé.

Egy ikon

Frida, az idősebbik lány életpályája zilált, hisztérikus, irányát nem lelő. Menhelyi gyermekek felügyelőnője; ez szinte ugyanaz az egzaltált, eszelős közeg, mint a családi otthoné. Ha férfiakkal kikezd, nem megerősítést, inkább pusztulást keres. Nehezére esik adnia, önmagát elosztania, feloldódnia.

Az ikon, melyen kimerevítetten jelenik meg az. egész família szenvedéstörténete:

egy szakrális helyszín,

egy szentségtörés —

és egy fényképsorozat.

Egy középkori falusi templom restaurálásán történik, hogy a munkálatokat irányító főrestaurátor kötéllel hurkolja fel Frida pucér testét a templom magasságába, a mennyezet gerendáihoz. A kikötözés húsba vágó és feszes, a lány mozdítani se bírja tagjait.

Egyazon vágy két arculata: Frida hevesen vágyakozik, hogy végre érezze

— van, de mert lennie annyi, mint bűnhődni: egyúttal tehát megsemmisülni is szeretne. Ekképp kikötözve ingerelteti-gyötreti magát férfitársával. Fontos az is, hogy mindez fényképeken örökítessék meg. Az, hogy van, nem elég: erről folyamatosan dokumentumok kellenek. Kölcsönössé válik az erotikus álcájú kínzás: egyre újabb képek készülnek. Frida így és itt, ebben a burgenlandi templomban jut élete leghatalmasabb élményéhez, teljes önkifejeződéshez — egyszersmind orgazmushoz.

Naplójának legelső lapjára önmaga felfeszített képét ragasztja be. E vergődésben, gyászban, önmarcangolásban fogant diáriumból, bár az őrületig túlteng benne a tákolt énecske, olykor a szentség közelléte is kisugárzik. Mindig a közelsége csupán, mert a külsőleges keresztre feszülést

— még ha, mint Fridáé, áldozatként történik is sokakért, megöltek millióiért

— valóságos megváltás, belső regeneráció nem követheti. Az egyetemes "megváltás" (mitől is?) soha nem valósul meg, Mária fiának sem sikerült.

(Állíthatnánk-e, akárcsak "tréfaként", hogy az Auschwitzban elgázo- sítottak vagy a magyar Auschwitz elkapartjai meg voltak váltva?)

(A szadomazochizmust az ruházza fel szakrális jelleggel, hogy Jézus felfeszítése iránti irigység érzik ki belőle.)