Irodalmi Szemle, 1995

1995/7-8 - PERÚJÍTÁS - Tüskés Tibor: Elégia az élni akarásról

Tüskés Tibor

Az ötsoros, a a b b a rímképletű strófaszerkezet valójában a magyaros, négysoros, felező, ősi nyolcas formából jött létre oly módon, hogy a harmadik, nyolc szótagú sort megfelezte, belső rímmel látta el, és a két félsort egymás alá írta. A vers mégsem válik kopogóvá, mert az ütemhatár néha elvágja a nyelvtanilag összetartó elemeket, illetve az ütemhatár nem esik egybe a szóhatárral. Például itt: O, hányszor hív- / turn a halált, // Mihelyt a ked- / vem húsra vált." Rímei erőteljesen zenei hatásúak, zömmel tiszta rímek. A 25 soros költeményben például a rímvégi ég szótag nyolcszor (a - é változatban kétszer, e - é változatban hatszor) fordul elő.

A Számlálgatom... rímes-időmértékes, azaz nyugat-európai verselésű: dallamosságát a két szótagú, rövid és hosszú szótagból álló jambusok tiszta folyása határozza meg, ahol a verssorokban az utolsó láb mindig tiszta jambus. De a vers egészében is az emelkedő verslábak, a jambusok dominálnak. Ugyanis ha egy strófa tizenhat verslábból s az egész vers összesen nyolcvan verslábból áll, akkor a verslábak többsége (46) tiszta jambus, s az ettől eltérő verslábak (spondeus, illetve pirrigius) száma csupán 33. A verset átszövik a zenei hatást fokozó alliterációk (hogy hány hetem, hányszor hívtam a halált, a sír setét)', s a költő még arra is ügyel, hogy ugyanazt a szót két változatban (setét, sötét) szője a vers szövegébe. A költemény zenei hatását nagymértékben befolyásolják a lágy mássalhangzók: az / 22-szer, a h 18-szor, az sz 12-szer fordul elő. Mindez persze a vers hangos megszólaltatásakor érvényesül igazán. Reviczky Gyula az orális költészet híve, a Számlálgatom... olyan költemény, amelyet nem elég olvasni; teljes szépségét, esztétikai hatását akkor éri el, ha élőszóban adják elő.