Irodalmi Szemle, 1995

1995/7-8 - Pécsi Györgyi: Adalékok Mittel úrhoz

Adalékok Mittel úrhoz

Mittel úr eszméinek formálódását, készülődését Tőzsér filozofikus és irodalmi esszéiben, tanulmányaiban már a hatvanas évek elejétől-közepétől nyomon követhetjük, konkrétabban (de még mindig nem néven nevezve) pedig a költő legendássá vált A homokóra nyakában (1970) című rövid esszéjében és a Fejezetek egy kisebbségtörténelembóí (1973-74?) című versében érzékelhetjük a jelenlétét. Jellegzetes, Adalékok...-beli formáját a szocialista Csehszlovákiában kapja meg, mégpedig a husáki „sötétségkorszak”, a csehszlovák ún. normalizáció éveiben, s ez nem véletlen. Az 1969-89 közti történelmi időt Tőzsér élete legnyomasztóbb éveinek tartja. A reformok szellemével átitatott hatvanas évek után ez a korszak minden téren visszalépést jelentett, a reformok beteljesülése helyett újra a kicsinyes ostobaság, a bomírt hivatalnokok veszik kézbe a társadalom és a szellemi élet igazgatását. Tó'zsér mint csehszlovákiai magyar költő számára éppen a 68-as prágai tavasz brutális leveretésével illant el (ideiglenességében véglegesen) a lét és tudat összeillesztésének az illúziója, s a reményteli társadalmi reformok s a szellemi nyitottság nagy experimentuma után a csehszlovákiai magyar társadalom újra kilátástalan „kisebbségi” szerepbe került. Újra csak a „tudatban” lehetett megteremteni azt a szabadságállapotot, amelynek gyakorlati esélyeit a Varsói Szerződés „testvéri tankjai” tiporták el. (Az 1989-es felszabadulás, a csehszlovák „bársonyos forradalom” mámoráról majd az 1994-ben megjelenő Pozsonyi Páholy esszéi szólnak .)

A „lét nélküli tudat” kora ez Csehszlovákiában, de tegyük hozzá: nemcsak ott. Arthur Koestler Rubasovja és Ivanovja Közép-Európában ölti magára a legabszurdabb formát, ahogy Tőzsér később egy interjújában megjegyzi. (IJt a homokóra nyakából, in: Escorial, 1992). Tőzsér úgy vesz elégtételt magának a koron, hogy Mittel úr ellentmondásos, groteszk, sőt kicsit torz figurájába kényszeríti, a torz társadalom kihívására művészi választ ad. Bármennyire is készteti az idő a politikai reagálásra, közvetlen politikai utalásokat verseiben, írásaiban ekkor sem találunk. Akárcsak ekkori, szintén Közép-Európától ihletett kedves írói: Danilo Kis, Zbigniew Herbert, Mészöly Miklós, ő is a „forma rögeszmés tudatosságával" (D.Kiš kifejezése) közeledik a legközéletibb témáihoz is.

S most lépjünk még közelebb Mittel úrhoz.

Közép-európai, de nem kisebbségi figura, mondtuk róla az előbb. Csakhogy amennyiben a közép-európai lét kisebbségi lét is (itt mindenki valakinek kisebbsége, sőt esetleg a kisebbségnek is van kisebbsége) Mittel úr alakja a kisebbségi szerep újraértelmezése is. Mittel úr részletesebb portréjának a megrajzolását kezdjük hát a kisebbségi szerepek felsorolásával.

(Közép-Európa mint kisebbségi szerep) A Trianon után kisebbségi helyzetbe került magyarság többféle szerep közül választhatott. Ezeket a szerepeket részben kívülről kapta, részben önmaga termelte. Csehszlovákiában például a történelmi sokk után a két háború közt az ún. kisebbségi messianizmus eszméje erősödött meg. Hirdetői általában „többet hirdettek, mint magunk'', mint ahogy azt Győry Dezső tette egyik versében, vagy a történelemből való ki szőri tottságukat a kivá