Irodalmi Szemle, 1995

1995/6 - 7x1x7: (Parti Nagy Lajos A hullámzó Balaton című könyvéről véleményt mond Darvasi László, Bodor Ádám, Lengyel Péter, Alexa Károly, Dérczy Péter, Sándor Iván és Zalán Tibor)

7x1x7 0 Az én két kedvencem a két kukázős történet, a Nyúlbunda meg a Biller, nem tudom, kitalációk-e, "valóságmozaikok" tablói, talált szavak történetei, csak azt tudom, hogy úgy olvastam őket, itt gondolnék a csikkszedős Billerékre, hogy itthon hagytam éppen Dzsokit (ő az egyik szereplő), hogy párszáz kilométerre megközelítsem, hogy megnézzem Fidel (ő a másik) ország(lás)át, és így a trópusi éjszakában bogarak és kurvák áriázása közben (én a diszkó közelében lakom, írhatta volna J.A.) cuppoghassam ezeket az otthoni ízeket, azok szakadt formáját láthassam, akik ott laknak, ahol én, s akiknek olykor gurítok valamennyit, inkluzive ÁFA (Na, fogja Pintér úr, és hogy is volt, amikor az iparoskörben együtt állítgatták a kuglit Csermanekkádárral?) fröccsre, fél barackra, ami a legolcsóbb ugyan, de így is happy. Q S itt a mágikus hetes pontnál kellene felröppenteni egy dicsérő futamot a Szende című héttörpenovelláról, ami, ugye, egy szó- és testbonctani jegyzőkönyv és szívszorító-melengető (magyar) donkihótizmus, a lökött zárómondat ("Nindzsa teremtésben vesztes csak én — Katona József vértolulása az egész Kecskemétet megmozgató kung fu versenyen) symbolico-etymologico értelméről, de hol a 8., a 9. az n. mondat helye, ahol együtt lehetnénk mi hárman (bizony, Te is, kedves felföldi olvasó!) A fürdőző lánnyal vagy az Ipari vadnyommal, tehát öröm és ölelés, ha férfiasan szikár. Dérczy Péter EH Rossz kedvem tele vagy nyara volt, nem tudom, mint Krúdy hősei, elszántan bolyongtam a Vérmező környékén, fejemben "sötét gondolatokkal", mikor egyszerre csak elém állt az ürge, az egyetlen ürge ebben a városban. Q Rám nézett, és kérdőn felhúzta azt a bozontos szemöldökét. El Á, legyintettem, semmi, csak a Parti Nagy A hullámzó Balatonjáról kéne hét mondatot írnom, de hát ezzel az erővel írhatnék hét szót is, például ezeket: szigorúság és szeretet, részvét, önirónia, fegyelem és forma. U Az Ürge kicsit félrebillentette a fejét, ahogy szokta volt. Nem vagy egy kicsit bőbeszédű, kérlek?, kérdezte. 0| Miért, írjak csak egy szót, motyogtam, és félrenéztem. Q Persze, válaszolta, Próza, így, nagybetűvel, de mire felpillantottam volna rá, az Ürge már eltűnt az Attila útra ereszkedő félhomályban.

Next

/
Thumbnails
Contents