Irodalmi Szemle, 1995
1995/5 - Bohár András: Élmény és egzisztencia
CZAKÓ GÁBOR Onko-ökológia 1. Környezetvédelem. Már a szó is nehézkes és gusztustalan, mint rizseslecsó a sakkasztalon. Ráadásul pontatlan is, de milyen is lehetne? Erre a dologra lehetetlen jó szót alkotni, mert a tény, amit kifejezni igyekszik, abszurd. Nagyjából azt jelenti, hogy az ember merő haszonlesésből rongálja és pusztítja tulajdon életfeltételeit, majd ahelyett, hogy abbahagyná, orvosért kiált, hintőport szór a sebekre, és ismét lecsap... Szemforgatás. Mindenütt vannak hozzá minisztériumok, országos hivatalok ellenőrök, tévéműsorok, sajtó, pártok, káprázatosán fejlődő tudományos eredmények és iparágak, melyek tovább mérgezik és apasztják az emberiség rendelkezésére álló erőforrásokat. 2. Mondhatjuk, hogy ez is a reneszánsszal kezdődött, a kopernikuszi fordulattal, amellyel az ember kilépett a középpontból. A geocentrikus világképből? Innen, a mából, a Gazdaságkorból visszatekintve csak ez a lapos és oktondi diadal látható. Mert ugye az óvodás is tudja, hogy nem a Föld a világ közepe, nem a Nap forog a Föld körül, hanem fordítva. A Tudomány kiderítette. Továbbá azt is kiderítette, hogy ez mégsem egészen így van, hanem közös tömegközéppont körül keringenek de ez sem a teljes igazság, mert tök mindegy; a Nap ugyanis egy vidéki káplár a galaxis csillagrendszerében, és egész bolygó, hold, üstökös, meteorit csapatával együtt észrevétlen lohol a Tejút középpontja körül, ami más tejutak rendszerének része, ami... Az istenképmási öntudat, a középpontban lét csillagászati analógiája volt a ptolemaioszi világkép. A sumér-babiloni, az egyiptomi, az indián, a kínai, az indiai csillagászok sokat tudtak a látható világ "reális" szerkezetéről, de még többet galaxis
