Irodalmi Szemle, 1995

1995/5 - Thomka Beáta: Mészöly Miklós kisepikája a nyolcvanas és kilencvenes években

Közérzetünk arányai

Hívása éltei megint.

Itt nincsenek vallomások, melyekért szíveket korlátozva zörgetünk az éjszaka kapuján.

Valami feledhetetlen tolakszik az árnyak játékát zavaró illetékességbe, s mi megint engedünk elvárásainak.

Ne hidd, hogy az kell, amivel előáll.

Csak játszik.

Nem vigasztal, ha elmegyünk ítéletei mellett.

Meg kell fékezni hiszékeny odaadását, ha már velünk tart, nem szenvedhetünk.

*

Érvényességében szaporodva

Te már elég erős vagy ahhoz, hogy ellenállj az elszenvedett pusztítás utóhatásainak.

ORATOŰZ ARANKA