Irodalmi Szemle, 1995
1995/4 - NYELV ÉS LÉLEK - Dr. Balla Zoltán: A beszédhangok akusztikai vizsgálatának jelentősége az egyetemes jel- és értelmezéstanban, vagyis a hermeneutikában
Romániai magyar közérzet &ymániai magyar áöjénjet utinda-jonaltal van, mintAo^y vára6ojáanót éa aggodalomnál, fcja&odáaKÓl éa Áételéedévtől, meyéntéaről éa ide$en6edéa*ől. ntfuqtalaaAáqnól. reményoeajtett duAnől. tcuiMÍ önlődéonöl. ajocíáli*.t ideyenr aéqnől, Aajátlanaác/ról (a íeajélAetünií a romániai maytfanaáyyal Áaýieao- iatian. "?ta ajonúan a. éöjöaaéy- — a éöj — teftxejentáeiójána/í oldalárat vijayáljué. a éétdéat, nyomian a, /íéfuiiaelet leyitimitáaánaÁ a fnoAlémájáual találjuk ttuujfXM&cU újemllen. "Kineú van udania ncandatuma aAAo-j, Aoytf a romániai ma^yanaá^ áöjénjetétöl 6ánmit (a Ktfilat&ojjé/í? “Téoytj. ajemelyea vára/íojáaait éa aggodalmait, 6ija&odáaát éa áételiíedéaét, meyéntéaét éa ideqenÁedéaét, Htfuytalanaáyát. reményveajtett duAét, laaaú orlödéaét, ajoeiália (deqenaéfét, Aajátlanaáyát- aj eyédj romániai ntayifanaápta néjve tíötelejoÁént fa9?* /4 romániai magyar áójérvjet Kern te/íintAető ajonodnaA a. z<%maniai politiáuao& éöjénjetéoel. ©e még a. /bolitüíuaoií 6öjérjete dem ayono^ ajjal. aminek íátajűí. /4 fioliti&ai ellenfale/í ugyanii fontodon tudjáÁ. mekkora 4jii&UgU& van egymáana. Zj a játijma ajonian rendajerint valaAineá. a fortéit megy. *4 útigmáúat fredig nem a /tolitiáuaoá. via.elűí. One/íié. mentelmi joguÁ van. /4 faji. nemjeti 6eaoat£ojáa torjai atigmái /tedig meaajine vOiitanaÁ, tolaAodóan Aútj*i& fal a Áojfagyelmet ajo&ta <*• v&ijélyei&te — autonómia, éétnyelvií falúuUoÁ, “Bolyai Zgyetem! —, amelyeket a atigmáÁ viaelöineÁ a jelenléte ééfutiael. *7alán mán, 6é4jülne& ia a vadáajengedélye/í onvlövéajeA ajámára. *4 fiolitiáát mindajonáltal ajo&ia &ell Aagyni. a£<Je joMa* éttene/í Aojjá. S noAa enneá, aj ellen&ejöje éö*inyen ÁidenülAet egyi^-máuA faolttiáuaunáról. a. demokrácia jateádjadalyai éa Áét parlamenti uálaAjtcU tényei éotelejueá. "íVaqtftU 6ell, Aoyy útysHtfctAa&xHuüí. "Zfoyy amit vetetted, íea*atAa444ÍÁ. “De hU van aÁJíon., Aa, újelet vetetteti? "r¥<*l (uutnaÁ a fialitiAánaÁ el nem úételejett xoHuútiai Hta^n éntelMti&éyieÁ, a 6öjévjet c 6étlá6ú, tollatlan fovtométemi, aáié elMeýelejAetKéÁ a, áé^jülü ui6a>u>&*t? /4ÁÍÁ a Htoóilijált, prieáAe xdndult, ójiyruérUy. átfroli&jált éa, p&jeudaefjiajteKciáAa, c^uajott khhohíoí nux^at 6ide66úeyi tán&adalam Kévéién 6i6énAetnéJí Hut^tUtttaÁ a dtiymá&at, é& elíjanuyltatAatnáÁ a ftolitiétuoáat? "ZM, vannaÁ teAát? /faxa éell fondolnunÁ, KincdeneÁ U. "r¥a wsltaÁ: elmented. crdetúen Hinc&eneÁ CttA&n. ‘THinden 6iyutnyal HtaytftvioMjáyi al&ot&£ajaJí6an, HtiniVjténiUHtl uendé$4jo6<UílKin pxAe*u6 éi áUeMaé^i fanadalntaiáat. ‘Vayq tanulnak.! — u^ancúaÁ “Sudafieaten, e&etley tyadóllön. tytfűjtléí aj erűit éá a tudáút, Aoyy cytfájen. Htajd! /4 KHHaníal Hmqqan&áf fcedty áll é& vaiaÁajdé, fayyy tötténjéÁ- Hton, valami. "Köjénjete alkaté, ntint aj útilájaA, türelmetlen útnaÁelőe, a&i e/Aanqayolt, *«44j teuey&jű váróteremben teái, foytf, jöjjön érte éa elvigye a vonat. SytfdéeneÁ-tHOAiáanaÁ ajeneneaéje van, éa a úji^eteaofront e^re^ <íja/& daxaíját nyeli el aj óceán. /4 romániai nta^an Aöjérjet a romániai HUtpftvtaáp jjellemi relifjeiére Mtefiőleyea. £a alternatív Hemjetfiolitűíai fianadiýmáént élált. Salat levente
