Irodalmi Szemle, 1995

1995/4 - GALAXIS - Czakó Gábor: Onko-ökológia

Tőzsér Arpád

tábla szövegét: A győzhetetlen Mátyás, akit csak a saját vérei (értsd: a románok) tudtak legyőzni. Aláírás: lorga.

Sietünk vissza a Korunkba, mert még a Szabadság (ez egy napilap) szerkesztőségébe is el kell mennünk. Lászlóffy Csaba már vár ránk, visz bennünket (Hizsnyait meg engem) úttalan-utakon a Szabadságba. Két versemért kapok előlegbe 15 ezer lejt, mit csinálok majd ugyan vele? Az értéke majdnem nulla. Visszafelé megállunk Mátyás szülőháza előtt, nem messze van Bocskai (vagy valamelyik Báthory?) háza is. Összefolynak bennem a dolgok. Futunk, mint akit kergetnek, már rég el kellett volna indulnunk. Megint szemerkél az eső, a Korunkban Visky András és Salat Levente vár bennünket, kapunk egy csomó régi Korunk számot meg könyveket. Csak kéziratot nem kapok a Szemlébe. Mindenki ígér persze ezt-azt. Lefutunk még a Helikon szerkesztőségébe (egy emelettel lejjebb van), Szilágyi Pista és K. Jakab Antal fogad bennünket. (Ez utóbbi a hatvanas években a legjobb Szilágyi Domokos-tanulmányokat írta, A névmás éjszakája című kötete kitűnő strukturalista munka, azóta a szerző érthetetlenül hallgat.) Bepakolunk az autóba még egy csomó Helikoni is, aztán indulunk. A kolozsvári vigasztalan exteriőr után fellélegezve: hazafelé.

Valahol Csúcsa előtt veszek egy gazdagon hímzett asztalterítőt harmincezer lejért, legalább megszabadulok a román pénztől. Mit kezdenék otthon vele.

Csúcsán Szivérit idézem:

Sem Párizs, sem Bakony: vér és takony.

Nagyváradon levelezőlapot veszünk, Mészöly Miklósnak írunk. (Egy hete szinte ugyanolyan felállításban látogattuk meg az írót Kisorosziban, amilyenben most Erdélyt bejártuk.) Mészölyben ebben a pillanatban a legteljesebben együtt van a magyar irodalom minden értéke, még Erdély is, még Bodor Adám nyomott hangulata, kietlen tájai, még Láng Zsolt történelmisége is.

Elzarándokolunk Szent László szobrához, ott szövegezzük meg a lapot: "Kedves Miklós, kedves Alain! Bejártuk szép Erdély országot, hazafelé tartva szeretettel üdvözlünk benneteket a Szent lAszló-szobor tövéből. Grendel Lajos, Szigeti László, Hizsnyai Zoltán, Tőzsér Arpád"

Sz. Laci még utólagosan odaírja a lap aljára: "A lapot szponzorálta: gróf Grendel Luis." (Nagyváradon ugyanis már csak Lajosnak volt román pénze.)

Autóba ülünk, s

Szent László, oltalmaz, te légy vezérünk;

Fel hát az útra, társaim siessünk!