Irodalmi Szemle, 1995
1995/4 - Laczkóné Erdélyi Margit: Önámítók drámai térben
Élmény és egzisztencia szférák átfedéséhez, illetve kiszélesítéséhez. Ebben a könyvben még inkább kiteljesedik Cselényi azon igénye, hogy minden megélt szociografikus forrást felhasználjon: 1/4/1 csilingelő szorgos kohó félmeztelen szikla falat van-e nehezebb izmokat emésztőbb bigott tény e hit képzeljük el hogy kő hörög s ister gő szanaszét-folyam igazságnyi rög menny görög remény-tő summakék lobog Hogy majd kapcsolódhasson mindezekhez a poétikai értelmezések keretében, ahol is a mitikus utalások (ister) és a valóságfeltáró dokumentációk egyaránt részét képezik közös nyelvjátékunknak. Abban a wittgensteini értelemben, hogy ezek tulajdonképpen játékcselekvések, de mintegy átfogják élettapasztalatunk és kultúránk egészét. S a nyelvjátékra vonatkozó kérdésfeltevések horizontja magába fogja az egyén történelemhez való viszonyát is (Hegel), a szabadság kérdését: 4/3/2 NEMCSAK NÉZŐI VELEJÁTSZÓIV AGYUNK A TERMÉSZET SZÍNPADÁNAK összefüggéseiben viszonylag a szó eredeti ért elmében járjuk a hatalmas förgeteg a célból hogy tárgyamhoz jussak és a győztesen előrenyo múló különösen most hogy egye sültek
