Irodalmi Szemle, 1995
1995/4 - Sava Babič: Aki felfedezte az emberiség szétszakadt szálait
felejtsd el ne keresd a csillogó fehérség mélyén lapuló homokszemet s lelked mint mindenre elszánt lány táncol át az örökkévalóságba az Arctalan oldalán Menedék a teret így is lehet definiálni ha gyerekkorodban hallgattad a skatulyába zárt bogár kétségbeesett neszezését érted mire gondolok meleg és otthonos feszült és tudathasadásos menedék Én vagyok? lépteim még bemérik faltól falig arctalan brigád falazza be szobám ajtaját-ablakát — ott vagyok bent? — nem-En
/
