Irodalmi Szemle, 1995
1995/1 - Papp Márió: Itt az idő
Itt az idő és nekik mert ezt azért mégiscsak elértem belőlem sosem látott hevességgel érzések törnek föl kívülről úgy látszik boltot magánlakást jogcímnélküli vagyok ez az örökségem ez. az identitásom de ezzel nincs semmi mellékés gondolatom csak mint a jók általában békés családi tűzfészkemben készülök az önfelszámolásra kifentem rég a kardvirágokat hogy legyen mindig mibe dőlnöm ha nem küldenének netán se zsinórt se aktívát se más megfelelő alkalmasságot a lka Ima tla nságom évelő így aztán szorongok amióta nem szorongatnak mert tudom jól hogy kockázat nélkül nincs áldozat és áldozat nélkül nincs veszteség hát hogyne nyílna virág a szívemben ha belegondolok hogy sikernek szánt veszteség lehetek v i lágo m egyen le géb en és mióta már És mégis egyre fokozódom valóságos ajándék hogy mindezek után mégis és még egyszer kinyílik nekem az esély világa hogy ezt biztosítják nekem helyettem értem és miattam nem értem de szerencsére nem is kell értenem elég ha öriUök neki ha megszavazom elég ha tudom hogy kell mert kell vagy már taláin kötelező is talán indokolt is lenne ha az lenne már már mert elől)b-utóbl) tnindenképjxm kötelezőnek kell lennie hisz nem fecsérelhetjük tovább (lásd a bevezetőben)
