Irodalmi Szemle, 1995
1995/3 - Mészáros András: Alexandriai Szent Katalin legendájának bölcseleti háttere
Mészáros András doktorok "megbizonyítják és okossággal is megmutatják", hogy lehetelen Szűz Mária szüzessége, "mert ez ygen nilwan wagyon hogy zyznel zyles nem wagyon Thermezet ennek meesthere * ha nem hyz ennekem kérd ew tewle” Mire Katalin először logikai-metafizikai szempontból válaszol: mivel minden Istentől van, és mivel Istennek minden felett hatalma van, "ezt ysten kennyen tehethee Thermezetteth meg theiiiethe". Majd pedig a bölcsek empirikus érvére empirikus példával válaszolva a következőket mondja: "Seut am lassad az ywegewth kyt az nap fen meg nem zekhet maga ewtet altal hattya Crystws annyath yghen thartya mert lám ew thwle testet ween de ew rayta zeplew nem len" Az immaculata-koncepció a 15. században heves viták tárgya volt — minden valószínűség szerint ez tükröződik a disputa idézett részében is. A párizsi egyetem, majd pedig a bázeli zsinat a ferencesek tanítása mellett döntött. Ebből a szempontból tehát elmondható, hogy bár a szeplőtelen fogantatás ekkor még csak "sententia fidei proxima" (nem pedig hitcikkely) volt, Katalin minden lehető érvet felhoz mellette. Sőt a párbeszédnek ez a része plasztikusan tátja elénk korabeli vitatkozások természetét is: az "eretnekek” elletmondásfeltáró és természettudományos irányultságú nézeteivel a misztika ellentmondásokat feloldó igyekezete és a természeti tényeket hasonlatokként kezelő álláspontja szembesül. Mennyivel naivabb a cseh legenda megfelelő helye, ahol a szűzen szülés kérdése röviden elintéződik: "Nato Büh v to télo čisté vstoupil skrze její ucho, odél se v to vzácné roucho a nikterak je nepoškodil, až se z čisté panny zrodil a chodil pák po zemi této."
