Irodalmi Szemle, 1995
1995/2 - NYELV ÉS LÉLEK - Bartha Csilla: Néhány szó az illetékességről ÁRGUS
nyelv és lélek BARTHA CSILLA Néhány szó az illetékességről (Jegyzetek egy vita margójára) Az utóbbi időben élénk vitának, felfokozott indulatoknak lehetünk tanúi a kisebbségi magyar nyelvművelés, illetve nyelvtervezés helyének, szerepének, feladatainak kijelölését illetően. Vannak, akik elméleti síkon vagy éppen empirikus vizsgálatok és a nemzetközi szakirodalom ide vonatkozó eredményeinek integrálásával, a tudományosság objektív igényével közelednek a kérdéshez, míg mások elsősorban érzelmeiktől vezérelve próbálnak érvelni. A tényleges tartalmas diskurzus, hovatovább a bárminemű konszenzus hiánya mindenekelőtt ebből a konfliktusból ered. Ezzel együtt e "polémia" társadalomtörténeti kordokumnetumnak is tekinthető, hiszen a nézetkülönbségek legmélyebb jelentéssíkja korántsem az, hogy ki hogyan definiálja a kétnyelvűséget, az adott kontaktushelyzetet, vagy hogy eltérések mutatkoznának a korpusz- vagy státusztervezés elméleti és gyakorlati megközelítéseiben. A vitázó felek közötti nézetkülönbségek inkább olyan — az eredeti probléma lényegét (legalábbis első látásra) nem érintő — illetékességi kérdésekről szólnak, mint hogy egyáltalán ki hivatott és ki nem a kisebbségi nyelvtervezéssel foglalkozni. Jól illusztrálja ezt Grétsy László Tolcsvai Nagy Gáborhoz intézett, Tolcsvai (1991) Regio-beli cikkét messzemenően félreértelmező megjegyzése az 1992-es nyelvművelő konferencián: Mert ugyan milyen jogon írhatja elő bárki is itt, Magyarországon egy határainkon túl élő magyar nyelvésznek, hogy régiója nyelvi önállóságáról s egészében nyelvi állapotáról mi legyen a véleménye." (Grétsy 1993:403) Ismeretes, hogy a vitázó felek egyikében- másikában milyen indulatokat váltott ki a "nyelvi önállóság " és az arra való ítélés problematikájának a különféle érvrendszereknek megfelelő megjelenítése. Éppen ezért, ha az eredeti kérdésnél maradunk: az illetékesség átruházása a kisebbségi nyelvészekre csak látszólagos. Az ellentétek és ellentmondások gyökere még mélyebben keresendő. A régióban bekövetkezett politikai-ideológiai változások,
