Irodalmi Szemle, 1995

1995/2 - Mészáros András: Alexandnai Szent Katalin legendájának bölcseleti háttere

Mészáros András

fogalmaz: "A Plato vagy Aristoteles melletti pártállás e korban többet jelentett, mint csatlakozást egyik vagy másik filozófushoz; e nevek a XV. században egymástól elváló világfölfogásoknak, a középkornak és a renaissancenak ütközőpontjai voltak. Legendánkban Plató fölmagasztosul és az Aristotelessel érvelő pogány bölcsek megszégyenülnek; ez arra mutat, hogy legendánk szövege a XV. századi újplatonizmus sugaraiban érlelődött; benne az averroesi dogmakritika szálai a XV. századi Plato-kultusz szálaival fonódnak össze. "30

Foglaljuk össze az eddig elmondottakat. A magyar Katalin-legenda megírása előtt megjelent Magyarországon a szabadgondoikodó racionalizmus és a neoplatonizmus olasz, eredetű változata. Az utóbbi bizonyítható hatásáról tanúskodik neves teológusaink védekezése is. Sőt a Pelbártra támaszkodó Debreceni-legenda közvetlenül is behozza Platón egy gondolatát. Joggal tételezhetjük fel tehát, hogy Thienemann állítása megalapozott. De hogy ne csak az ő tételére támaszkodjunk, nézzük meg alaposabban a legenda szövegét —összehasonlítva azt a cseh nyelvű legenda megfelelő részeivel.

(A tanulmány második, befejező része következő számunkban)

Jegyzetek

1. Horváth János, A magyar irodalmi műveltség kezdetei, Budapest 1931, 238. o.

2. Alexandriai Szent Katalin verses legendája, utgyanaz.on szentnek két kisebb prózai életével együtt. Pest 1855

3. Toldy, idézett mű, XIX. lap

4. Költészetünk I. Mátyás idejében, MTA Évkönyvei, XVI. kötet, 1. darab, 52—55 oldal; Régi magyar költők tára, I. kötet, Budapest 1877, 306—311. oldal; Temesvári Pelbárt élete és munkái, Budapest 1880, 41—50. oldal

5. Jegyzetek Alexandriai Szent Katalin legendájához, in: Régi magyar költők tára, I. kötet, Budapest 1877, 309. o.

6. Nyelvemléktár, IX. kötet, Budapest 1888, XVII. o.

7. Ugyanott, XXVI. o.

8. Horváth Cyrill, Nemzeti irodalmunk a reformáczióig, Budapest 1891

9. Horváth Cyrill, Pelbárt és a verses Katalin-legenda, in: Irodalomtörténeti Közlemények, II. évf., Budapest 1893, 35—50. o.

10. Horváth, idézett mű, 50. o.

11. Katona Lajos, Alexandriai Szent Katalin legendája a középkori irodalmunkban, in: Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, 18. k., V., Budapest 1903,44. o. — "Vulgata": a legelterjedtebb legendaváltozat (lásd pl. az 1474 körüli kölni kiadást), amely az Athanasius-szöveg és az Arechis-féle feldolgozás kombinációja.