Irodalmi Szemle, 1995

1995/2 - Farnbauer Gábor: Mintha (Részletek)

Mintha

és az ember nem változatlan, s hogy az a valami, amit ők világnak és embernek hittek, tulajdonképpen nem is világ és nem is ember, csak képe a világnak és az embernek, s ráadásul ez a kép nem egyszer s mindenkorra adott, mert az előttünk járók képzelték ilyennek nekünk, s képzeletünkkel mi is továbbformálhatjuk.

89.1. Valószínűleg mindnyájan szívesen megfeledkezünk róla (amennyiben ez lehetséges), hogy nem a valóságos világban, hanem csak abban a képben élünk, amelyet a való világról kialakítottunk magunknak. Továbbá, hogy nem azok vagyunk, akiknek hisszük magunkat, mert a mai arcmásunk csak az a mára kialakult képünk, amelynek segítségével pillanatnyilag azonosíthatjuk magunkat.

Ezen az úttalan úton megtett első lépésünk közben azonban elveszítjük az azonosításunk lehetőségét. Az első lépés idején ugyanis új kép még nem áll rendelkezésünkre, a régi viszont már túlságosan megbízhatatlan. A személyi egyénítés első lépése mindig afféle azonosítási vákuum, a világ- és emberteremtés számára felszabadított, kiürített tér, de ezt a világ- és emberteremtést maga az ember végzi saját képzelőerejének segítségével.

Teljesen világos, hogy az azonosítás sokkal kényelmesebb, ha egy közösségileg kialakított és elfogadott kép alapján történik, mintha az azonosítók új, még ki nem próbált képpel kísérleteznek vagy egyenesen hazardíroznak.

(A fizikus, ha az elektron identitását, rendeltetését és azonosságát akarja feltérképezni, akkor az elektronnal végez különféle kísérleteket. Az író olyan fizikus, aki a saját személyiségén végzi a kísérleteket, hogy az ember azonosságát föltérképezhesse. Például kialakít egy új, meglepő mondatot, belehelyezi magát a szerkezetébe, s az így előállt helyzetet figyelmesen megvizsgálja.)

90. A gondolatregény cselekménye a gondolkodás.

91. Szeretem a jehovistákat. Mások mint mi. Más a világuk, s úgy élnek együtt velünk, hogy közben a saját világukat lakják. Ráerőszakoltak a világra egy más arculatot, s gyűlölöm őket, mert nem csinálták meg ugyanezt másodszor is, harmadszor is, negyedszer is. Csak egyszer csinálták meg, de akkor egyszer s mindenkorra. S