Irodalmi Szemle, 1995
1995/1 - ÁRGUS - Németh Zoltán: Milyen a mennyország? (Emanuel Swedenborg: Menny és pokol)
árgus segítheti az ilyenfajta tájékozódást is. Üdvös volna, ha a sorokat valamelyik kötete (hisz négy kötetre tervezik!) ezt is vállalni tudná. A Kalligram Kiadó vállalkozását természetesen csak dicsérni lehet. Felróni a szerkesztőknek legfeljebb azt tudnánk, hogy bár a kiadó tisuztségviselőit a kolofonban felvonultatják, arról, hogy ki a felelős szerkesztője a kiadványnak, vagy milyen terjedelmű a kiadvány, hallgatnak. A könnyebb tájékozódást talán az is segíthette volna, ha a kötetbe sorolt anyagban a szövegek végén is jelezték volna az első közlés helyét és idejét. A jegyzeteket ez még nem tette volna feleslegessé. Összegezésként elmondhatjuk: Peéry Rezső publicisztikájának páratlan varázsa benne van a Kalligram Peéry- válogatásaiban. Ezeket a köteteket — ahogy Illyés Gyula írta a Requiem-ről — "nagy okulással, meghatottsággal és vigasszal" olvashatják mindazok, akik a kisebbségi magyarság szellemi helytállásában az ember méltóságának erősítését is látják. NÉMETH ZOLTÁN Milyen a mennyország? Emanuel Swedenborg: Menny és pokol. lAtottak és hallottak szerint (Kállai Könyvkiadó, Debrecen 1993) Porthan professzor, a 18. század ismert tudósa fiatal korában meglátogatta Emanuel Swedenborgot, a híres spi- ritisztát. Swedenborgnak éppen vendége volt. A professzor hát türelmesen álldogált az ajtaja előtt. Belülről csak egy hangot hallott, a párbeszéd másik résztvevőjét nem lehetett hallani. Swedenborg rövidebb- hosszabb szünetek után újra kérdezett vagy válaszolt. Nemsokára nyílt az ajtó, és a spiritiszta mosolygós arccal betessékelte a tudóst. Igen kellemes vendégem volt, újságolta, az általam is nagyra tartott költő, Vergilius. Sok mindent megkérdezhettem tőle, barátságos volt, sőt közlékeny. Fónagy Iván említi ezt az anekdotát Emanuel Swedenborgról. De ki volt Swedenborg? Stockholmban született 1688-ban. Apja püspök volt, eredeti neve Svenborg. Fia inkább a természet- tudományoknak élt, matematikával, geológiával, anatómiával, kohászattal, közgazdaságtannal foglalkozott. XII. Károly hadmérnökeként ismerték, és a királyi szenátusnak is tagja volt. Életének döntő eseménye Londonban érte: 1745-ben Isten küldötte jelent meg előtte, s feladatul adta neki az egyház megújítását. O pedig munkához látott. A Bibliát kezdte tanulmányozni, és héberül tanult. Időnként apokaliptikus látomások törtek rá, majd megadatott számára az átjárás a túlvilágba és a jövőbelátás képessége. Látnokká, prófétává vált. Új Jeruzsálem néven nemsokára saját egyházat, szektát alapított. Híveit swedenborgiánusoknak nevezték. Hatása pedig a — paradox módon — ma felvilágosodásnak nevezett korszakra szinte felmérhetetlen. Nemcsak a 18. század spiritisztái és az okkult tudományokkal foglalkozó "művészei" — mint Cagliostro, Pasqually, Saint- Martin, Pertnety — tartották elődjüknek és vették át eszméit, hanem korának irodalmát is megihlette. A pre- romantika olyan óriásai foglalkoztak vele, mint Wiliam Blake, Schelling, Friedrich Novalis és E. A. Poe. Közvetve a romantika "szellemjáró" műveire is hatott. És ne feledjük ki a sorból Emmanuel Kantot se, aki egyik fiatalkori művét a Swedenborg-je-
