Irodalmi Szemle, 1994
1994/10 - DANYIIL HARMSZ: Esetek
Esetek lockijnak sikerült csodával határos módon kiszabadulnia, s még rehabilitálását is megérhette. Az orosz avantgárd első nemzedéke azt hitte, hogy a művészet forradalma azonos, vagy azonos lehet a politika forradalmával. Ezzel az illúziójával Vlagyimir Majakovszkij számolt le meggyőzően, amikor golyót röpített a fejébe. Harmsz és társai már nem élhették meg a forradalom illúziót adó lendületét. Ők már a rideg valósággal találkoztak. Az elembertelenedett hatalom és a meghirdetett eszmények közötti áthidalhatatlan szakadékba lökték be őket. A remény leghalványabb jele sem mutatkozott előttük. Kafka, illetve Harmsz látomásai között nem művészi értelemben vett, ám annál félelmetesebb különbségnek számít, hogy a prágai német írót személyében senki sem fenyegette, a petrográdi orosz írót pedig már az is veszélybe sodorta, hogy másként merészelt írni, mint azt az egyre inkább kötelezőnek számító kánonok előírták. Olyan világban élt, amelyben az egyéni stílus közösségellenes bűntettnek számított. A csodabogár álarcát öltötte magára, akárcsak az édesapja. Bizonyára védekezésként. Naplójában azonban ez is olvasható: „ Tegnap a papa azt mondta nekem, hogy amíg Harmsz leszek, a szükség szüntelenül üldözni fog. ” A papának igaza lett... Gogoli fantázia — mennyi költött anekdotát jegyzet fel Gogolról! —, végletekig leegyszerűsített költői nyelv jellemzi ránk maradt alkotásait. Groteszk világot ábrázolt — groteszk módszerekkel. Harmsz személyében egy' ismeretlen klasszikus tért vissza az orosz irodalom világába. Ha — remélhetőleg — magyarul is hozzáférhető lesz egy jelentősebb válogatás műveiből, talán Mihail Bulgakov írásaival párhuzamosan kell majd olvasnunk őt. Harmsz nem szerette a hagyományos klasszikus stílust, Bulgakov kézbe sem vette az avantgárd alkotásokat. Ez is groteszk. Mint ahogyan az is, hogy Bulgakov semmit sem tudhatott Harmszról, Harmsz pedig még hallani sem hallhatott a Mester és Margaritáról. i~v a xrvrrr yy * M&rw Esetek í. Egy öregasszony mérhetetlen kíváncsiságtól vezettetve kihajolt az ablakon, kiesett és összetörte magát. Egy másik öregasszony is kihajolt az ablakon, nézegetni kezdte az előzőt, aki halálra zúzta magát, de mérhetetlen kíváncsiságától vezettetve szintén kihajolt az ablakon, kiesett és összetörte magát.
