Irodalmi Szemle, 1994

1994/9 - DOKUMENTUM - TURCZEL LAJOS: Magyar írószervezkedési kísérletek az első Csehszlovákiában

Magyar írószervezkedési kísérletek..

mokban is megemlített Környei Elek írta. Ő 41 jelenlévőről és még arról számolt be, hogy a gyűlésen Jeszenák kanonok elnökölt.

Meglepő, hogy a Szent Pál Irodalmi Társaság név nem szerepel a rendőr-igazgatóság aktáiban, de a sajtóban általában ilyen néven emlegették az új egyesületet, s dokumentum van arról, hogy Rozsnyón — bizonyára a Sajó-Vidék Kiadóvállalatnál

— könyvet is megjelentetett. A pozsonyi Magyar Minerva 1935. évi 7. száma utolsó oldalának utolsó cikke (recenzió) ezt a címet viseli: Béres Gábor: A földvégen (A Szent Pál Irodalmi Társaság kiadása, Rozsnyó).

Még meglepőbb az, hogy a Társaság egy 1937-ben kiadott könyvben élő, működő egyesületként említődik. Fehérváry István Magyarok a nyelvhatáron című Rozsnyón megjelent munkájáról van szó, amelyet a szlovákiai Gömör magyar helységei kisle- xikonának lehetne nevezni. Itt a Rozsnyóról szóló részben ez is olvasható: „Sok kimagasló alakja van még a városnak, akik a mai Rozsnyót teszik Itt él és dolgozik Potocsny József, a Szent Pál Irodalmi Társaság országos igazgatója, szlovenszkói katolikus sajtófőnök, a Sajó-Vidék nyomdavállalat tulajdonosa, aki nem ismer kockázatot, sem fáradtságot munkájában...Az ő kiadásában jelennek meg a Krisztus Királysága, az Új Elet, az Ifjúságunk, a Sajó-Vidék, a Tanügyek és a Zprávy című lapok ”

Valószínűnek látszik, hogy Fehérváry István két-három éven át készítgette az 1937-ben megjelent könyvét; kézirata a nyomdában is késlekedhetett, s a Rozsnyóról szóló részt még akkor írhatta, mikor a Szent Pál Irodalmi Társaság sorsa nem dőlt el. Persze az a helyzet sem zárható ki — az egyesületalapítási kérelmeknél ilyesmi is előfordult —, hogy az Országos Hivatal évekig fektette az alapszabályokat, évekig nem reagált rájuk se pozitívan, se negatívan, s a még jóvá nem hagyott egyesület azalatt aktívan működött. Ilyen esetben aztán a végleges elutasítás felettébb kellemetlen volt.

A katolikus írószervezkedési kísérlettel kapcsolatban még azt említem meg, hogy az a javaslat, amelyet a rozsnyói apostoli adminisztrátor az iskolai és művelődésügyi minisztérium referátusának tett, realizálódott. A 30-as évek közepén Galántán létrejött a nagyszombati szlovák katolikus könyv- és lapkiadónak (Spolok Svätého Vojtecha) magyar alosztálya: a Szent Ágoston Társulat, s ezzel a szlovákiai magyar nyelvű katolikus kiadványoknak néhány évre két kiadója lett.