Irodalmi Szemle, 1994
1994/9 - DOKUMENTUM - TURCZEL LAJOS: Magyar írószervezkedési kísérletek az első Csehszlovákiában
Magyar írószervezkedési kísérletek... Az ügyben a rendőr-igazgatóság első intézkedése a detektívosztály parancsnokához február 7-én intézett utasítás volt: „Kérem, hogy a Dóm káplánjánál, Hladiknál azonnal derítsék fel, hogy milyen egyesület közgyűlése lesz február 10-én a Lőrinc kapu utca 3. szám alatt, kik az egyesület proponensei, előadás lesz-e vagy alakuló közgyűlés. A bejelentés a rozsnyói Rákóczi utca 4. szám alatti Sajó-Vidék hivatalos levélpapírján történt. Megkell állapítani, hogy milyen katolikus irodalmi egyesületről van szó. ” A detektívosztály P. aláírású kiküldöttje aztán azt jelentette, hogy a katolikus kaszinó helyiségeiben február 10-én volt a gyűlés, s mintegy 30 személy vett rajta részt, felerészben katolikus papok. Név szerint csak a következőket sorolta fel: Bartha Béla kassai hitoktató, Rády Elemér kassai szerkesztő (a prohászkás Új Élet akkori felelős szerkesztője, T. L.), dr. Pfeiffer Miklós kassai kanonok, Potocsny József, dr. Haiczl Kálmán szőgyéni plébános, Környei Elek, a pozsonyi Híradó belső munkatársa és Hladik Ágoston pozsonyi hitoktató. A gyűlés befejezése után 10 résztvevő a Savoy étteremben együtt ebédelt Esterházy Lujzával és dr. Aixinger Lászlóval. Ebéd után 15,45-kor Esterházy Lujza a Carlton hotelben üzenetet hagyott János testvére részére, aki visszatérőben volt Budapestről. — A jelentéstevő P. két nappal később még azt közölte, hogy elnöknek dr. Pfeiffer van kiszemelve, s neki nincs csehszlovák állampolgársága. Ilyen adatok birtokában a rendőr-igazgatóság március 14-én szigorúan bizalmas részletes jelentést dolgozott ki felettes hatósága: az Országos Hivatal (Krajinský úrad) elnöksége számára. A masaryki-beneši Csehszlovákiában Szlovákiának tartományi státusza volt: parlament helyett tartományi gyűlése, kormány helyett csak egy teljhatalmú minisztere, s a többi minisztérium helyett csak azok referátusai. Az Országos Hivatal tartományi hivatalnak felelt meg, s az egyesületi kérelmek elbírálása is a hatáskörébe tartozott. A rendőr-igazgatóság terjedelmes jelentése az ügy minden adatára és körülményére kitért, s a szervezkedés tekintélyesebb személyeit így mutatta be: „Jeszenák Gábor, volt báró, a pozsonyi káptalan prépost-kanonoka, s az Orsolyák templomának adminisztrátora, 1865. május 3-án Bécsben született, szenyici illetőségű, tagja a pozsonyi Toldy Kör választmányának s a kassai magyar Dallos Szövetségnek. Az itteni Hivatal 1931-ben eljárást indított ellene, mert nem teljesítette azt a parancsot, hogy az október 28-i államünnepen az Orsolyák kolostorában énekes misét tartson, és az egyházi szertartás után az állami himnusz éneklését is biztosítsa. Nevezett 1923-ban a magyar cserkészek zászlójának felszentelésekor istentiszteletet tartott, és a jelenlevőket a magyarok édesanyja: Mária iránti hűségre buzdította. — Bartha Béla kassai római katolikus káplán, keresztényszocialista vezető ember, politikailag teljesen megbízhatatlan és többszörösen kivizsgált-kihallgatott. Magyarország érdekében kifejtett kémkedés gyanújával 1929-ben letartóztatták. — Dr. Pfeiffer Miklós kassai kanonok 1887. március 12-én Sopronban született, s ottani illetőségű. A Csehszlovák Állam ellenségének számít. 1927-ben a Katolikus Tanács ülésén a kulturális ügyek és a sajtókapcsolatok irányításával bízták meg. A Pesti Hírlap szerint a magyarországi Szent Imre-jubileum idején körlevélben hívta fel a csehszlovákiai katolikus körök figyelmét és buzdított a mag}’arországi ünnepségeken való részvételre. Bizalmas értesítés van arról, hogy kap
