Irodalmi Szemle, 1994

1994/9 - TÓTH KÁROLY: Egy kelet-európai gondolkodó

Tóth Károly azt, hogy az egyes cselekedetek és történések mennyire bizonyulnak működőképes­nek. Társadalomelméleti vizsgálódásának középpontjában természetesen az egyén, az individuum áll, a maga kiszámíthatatlan mozgásával és cselekedeteivel. Vizsgálja továbbá a kiszámíthatatlan, egyéni motivációkra épülő cselekedeteknek az összes­ségét, melyben nem az irányíthatóságot, a beavatkozás lehetőségét keresi, hanem az összkép megértését. A nyolcvanas évek Csehszlovákiájában egy ilyen magatartás és felfogás alapvető­en a polgári értékrend elfogadásához és a csehszlovakizmus (mint polgári és nyuga­ti értékorientáltság kifejeződése) irányába sodorta Zajacot. Ehhez pedig automatikusan kötődött egy modern nemzettudat megjelenése, melynek megfogal­mazására szinte az összes esszéjében kísérletet tesz. Ha a tudományos és közírói munkásságában (főleg a megközelítés és módszer te­kintetében) annyi közös vonást mutathatunk ki, közéleti és politikai tevékenységé­ben sem tehetünk másként. Peter Zajac még ’89 előtt komoly kísérletet tesz arra, hogy újraélessze a P.E.N. Clubot Szlovákiában. Ez egyértelmű, nyílt, intézményes szembenállást jelentett a hivatalos kultúrpolitikával. 1968-tól a P.E.N. Club Cseh­szlovákiában csak a földalatt létezett. (Ugyanekkor jön létre egyébként sokkal radi­kálisabb elképzelésekre alapozva és erőteljesebb közszereplést vállalva a Csehszlovákiai Magyar P.E.N. Club is Pozsonyban, Balla Kálmán tevékeny közre­működésével, az iródiás nemzedékre alapozódva.) Zajac számára ez már nyílt köz- szereplést jelent, ami azután csak tovább folytatódott ’89 után, amikor több nemzedéktársával együtt aktív szerepet vállalt a politikában, a rendszerváltásban. Bár világéletében ódzkodott az ideológiai megközelítésektől és ideológiáktól, a ra­cionalitást és a józanságot részesítve előnyben, felkészültségéből, tárgyalókészségé­ből, konszenzuskereséséből és nem utolsósorban konokságáböl és kitartásából következően a VPN* szürke eminenciásává, úgy is mondhatnók, fő ideológusává vált. Neki és társainak komoly szerepe volt abban, hogy a VPN modern nemzetké­pet és nyugatorientáltságot vállalt fel, és következetesen csehszlovakista maradt. E nemzedék származásánál (nem elhanyagolható tény, hogy legtöbbjük zsidó szárma­zású volt) és polgári értékrendjénél fogva nagyon érzékenynek bizonyult a nemzeti kisebbségi kérdés iránt is. A ’90 tavaszán Martin Bútorával írt közös esszéje, az „Álom egy országról” a VPN programjának alapját képezte. Mára ez a politikai fel­fogás és e felfogás képviselői a nemzeti közelharcok következtében a közéleten be­lül marginalizálódtak. Ám érdekes, hogy az az értékrend, melyet ’90 tavaszán megfogalmaztak, a szélsőjobbról és szélsőbalról középre tolódó pártok értékrend­jében éppen napjainkban bukkan fel újra. Peter Zajac ma a Szlovák Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézeté­nek igazgatója és egyik meghatározó egyénisége a Polgári Intézmény Konferenciája megnevezésű állampolgári kezdeményezésnek, mely továbbra is hallatja hangját (immár nem politikai pártként) a közélet legfontosabb kérdéseivel kapcsolatban, hatást gyakorolva a szlovákiai politikai közélet értékrendjének alakulására. * Verejnosť proti násiliu — Nyilvánosság az Erőszak Ellen: a szlovák 1989-es fordulatot előkészítő polgári liberális mozgalom

Next

/
Thumbnails
Contents