Irodalmi Szemle, 1994
1994/7-8 - DOKUMENTUM - TURCZEL LAJOS: Csehszlovákiai magyar könyvművészeti törekvések 1918— 1945 között
Turczel Lajos tése a grafikai termékek iránt. Mécs Lászlónak, a szlovenszkói papköltőnek ex librisében egy, a költőért rajongó festőművésznek szokatlanul finom elgondolású munkáját mutatjuk be. A szimbolikus rajz Mécs Lászlónak poétái egyéniségét ábrázolja, amely mint vakító üstökös hasít bele a szívtelen emberek sötét éjszakájába. Az üstökös magva egy szív, amelyből milliónyi parányi szív bontakozik ki, s ahová ennek a szívnek melege elér, ott megjavulnak az emberek Az ördögi alak természetesen az emberek gonoszságát jelképezi, amely gonoszság ettől a szívtől teljesen megsemmisül. Látjuk tehát, hogy a grafikus művész az ex libris azon elengedhetetlen feltételét, hogy elsősorban a tulajdonosnak egyéniségét fejezi ki, igen ügyesen, jól oldotta meg. Tichy Kálmán festőművésznek, az ex libris rajzolójának előzékenységéből mutatjuk be ezt a szép készítményt. ” (V. évf. 11—12. sz.) A Kazinczy Kiadó tipográfiai ügyeit intéző Tichy kör alakú kiadói emblémát is készített. Ennek kerületét a Kazinczy Kiadó Vállalat felirat alkotja, s a körben van elhelyezve Kazinczy mellképe. 1928-tól az embléma ott díszlett minden kiadvány első oldalának közepén. A kiadványok könyvfedelét általában Tichy készítette, s a legegyszerűbb geometrikus vonalas megoldásai is ízlésesek voltak (példaként lásd Darkó István: Szép ötvöslegény — Ferdetorony, Juhász Árpád: Hamlet királyfi). 1931-ben négy 20 x 13,5 cm nagyságú könyv (Bálint Aladár: MUDr. Darvas-, Brogyányi Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón; Jarnó József: Magyar miniatűrök, Reményi József: Élni kell) teljes kemény fedelét csillámló kék alapszín borította be, s a szerzői név és könyveim az első és a hátsó könyvfedelet összefogó domború részen két rajzos motívum közti hosszanti négyszögletű keretben volt elhelyezve; ezt a címrészt az első és hátsó fedél közel eső szélein négy-négy párhuzamos vonal zárta be, s azokra merőlegesen állt rá a már említett rajzos motívum nyolc-nyolc megfelelője; a vonalak és a betűk aranyszínűek voltak. Tichy figurális könyfedélmegoldásai közül kettőt említek: Rácz Pál: A könyvnyitó asszony, Sziklay Ferenc: A jöttment. A Rácz-könyv címlapján rejtelmesen homályos háttérhelyzetben díszes oltárt látunk, s a hozzá vezető lépcsőn egy csüggedő módon fejét fogó férfi áll. — A Pozsony-regénynek is nevezhető A jöttment címlapját jellegzetes pozsonyi helyek (a Koronázó Dóm, Duna- és Liget-részlet, régi épületkapu) fényképmontázsa alkotja, s azon keresztül ragasztásszerűen helyeződik el a pirosfehér színű könyveim. Tichynek 1927-ben, tehát még Voggenreiter-kiadásban A négy évszak címen remek kivitelű saját műve jelent meg, melyet a sajtóban többen a legszebb szlovákiai magyar könyvnek neveztek. Műfaji és tartalmi szempontból is nagyon érdekes kiadvány ez. Egyszemélyes almanach ciklusokba osztott változatos szépirodalmi anyaggal: versekkel, elbeszélésekkel, mesékkel, bohókás humoreszkekkel s a könyveimmel összhangban lévő filozofikus töltésű természetleírásokkal. A szerző könyvművészeti teljesítményét a szecessziós jellegű színes motívumokból összeállított linoleum- metszésű címlapkép, az attraktív egyéni ex libris és nagyszámú kitűnő illusztráció alkotja. Az illusztrációk Tichy kettős irányzati ihletettségének megfelelően a realista és szecessziós stílus között oszlanak meg, de a természetfestő versekben és az
