Irodalmi Szemle, 1994
1994/7-8 - 440 éve született és 400 éve halt meg Balassi Bálint - HARGITTAY EMIL: A Balassi-kutatás új eredményeinek alkalmazása a verselemzésekben
440 éve született és 400 éve halt meg Balassi Bálint ban további egységek is körülhatárolhatók: az Anna-versek az első 33-as, a Júlia-ver- sek a második 33-as sorozatban. 2. Valahány török bejt, kit magyar nyelvre fordítottak. Kilenc számozatlan Balassi-strófa, melyek egy-egy epigrammaszerű török vers átdolgozásai. A Balassa-kódex a török szövegeket is közli. 3. Celia-ciklus. Tíz megszámozott szövegegység a Balassa-kódexben. 4. Saját kezű versfüzér, más elnevezéssel: Cím nélküli versgyűjtemény. Öt számozatlan, de címekkel ellátott Balassi-strófás vers a költő különálló verskéziratában. 5. Három himnusz. Feltehetőleh különböző időkben keletkezett három vers a Szentháromság tagjaihoz. A különböző terjedelmű himnuszok sorösszege 99, ami Horváth Iván szerint nem véletlen, hiszen ez lehet a feltételezett, 99 versből álló cikluskompozíciónak a prológusa. A Hymni trés... ciklus, mely azonban részét képezhette egy nagyobb vallásos verscsoportnak (Horváth I., 1982. 50., 78.). 6.100-as kötetkompozíció. Eredetileg^} magyar irodalom történetében néhány sorban vázolt koncepció, „sejtés” (Gerézdi—Klaniczay, 1964. 471.), melynek alapos igazolására Horváth Iván tett kísérletet Balassi-könyvében. A koncepció lényege, hogy „Balassi 1589-ben verseit 2x33-as osztású gyűjteménybe rendezte, és az istenes versek külön gyűjteményét azért nem tudta a kompozícióhoz illeszteni, mert az még csak 10 verset tartalmazott. Esetleg tehát itt egy további 33- as csoport létrehozásának vágyát tételezhetjük fel a költőnél. Ha a javasoltan Ri- may-coniectura Balassi szándékát tükrözi, akkor bizonyos, hogy az egész, 3x33-as tervezett kötet élén épp a 99 soros Hymni trés állt volna” (Horváth I., 1982. 78.). Ilyen módon a Nagycilus elvesztené önállóságát és beépülne egy nagyobb kompozícióba. A koncepcióban kiemelt szerephez jut a 3-as szám (mely a Balassi-strófában kétszeresen is jelen van mint szerkezeti elv, továbbá az ún. hárompillérű versszerkezetekben szintén kimutatható), s Dantéhoz hasonlóan Balassinál is hordozhat szakrális jelentéstartalmat. A 100-as kompozíció elvét többen elutasították (Ne- meskürty, 1978. 172., Varjas, 1982. 315—316., Kőszeghy, 1987—88. 310—313.). A koncepció elfogadhatóságához további szövegek, adatok előkerülésére lenne szükség. 1.4. Balassi szerkesztőművészete nemcsak a kötetkompozícióban, a versek egymáshoz való viszonyában, hanem egyes versein belül is megcsodálható. Varjas Béla az ún. hárompillérű verskompozíció, Komlovszki Tibor pedig az aranymetszéses szerkezetű versek kérdésével foglalkozott. Mindkét elemzési mód arra épül, hogy egyes versek szövegében tartalmi és/vagy időbeli, kommunikációs, hangulati stb. eltérések mutathatók ki. Pl. a 9 strófából álló Katonaénekben a vitézi élet erkölcsi szépségéről, eszmei értékeiről az 1., az 5. és 9. strófában olvashatunk, míg az ezek által közbezárt 2., 3., 4. és 6., 7., 8. versszak életképszerűen és egymáshoz képest fokozva szól a vitézi élet tragikusan komoly, de szép hétköznapjairól. A retorikus szerkezet (1. versszak: megszólítás, 5. versszak: propozíció — a „főtétel”, 9. versszak: búcsúzó formula) is ezt a három strófát, pillért emeli ki, minősíti át a versben.
