Irodalmi Szemle, 1994
1994/7-8 - UTASSY JÓZSEF: Versek
Utassy József A nagy zarándok ég alatt Az ég alatt, az ég alatt, akár a kormoráncsapat: szárnyal az idő napra nap a nagy zarándok ég alatt. Hajnal van, dél van, alkonyul, fellegek csordája vonul, pulizza szellő pásztorul, s az este lassan ránk borul. Hajadra holdvilág vetül, pillánkra lepke álom ül. Piros Ahol az ég a földdel összeér, kútágas állong, nyurga, ösztövér. Isten remeke suhog rá, ölyü tollászkodik a fényben, gyönyörű. Nyugodt minden mozdulata, kimért, ki gondolná: galambot ölt imént. Árulkodik ám karma közt a toll, csőrén a vér s a csontok valahol. Piros az ég, piros a pillanat, s a piros szélben búcsút int a Nap.
/
